Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi vállalatvezetők csaknem kétharmada (63 százalékuk) nem elégedett a hatályos csődtörvénnyel - derül ki az Atradius Hitelbiztosító elemzéséből. A tapasztalatok szerint a jogszabály nem megfelelő a csaló szándékkal alapított cégekkel szemben. A fő probléma, hogy a magyar csődeljárások szinte kivétel nélkül felszámolási eljárásban, vagyis sikertelenül végződnek - állítja Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője. A kétszáz vállalat megkérdezésével készült felmérésből kiderül: a cégvezetők nagyobb hatékonyságot és szigorúságot, valamint az adósokkal szembeni megfelelő fellépést várnának a csődtörvénytől.
Az Atradius adatai szerint évről évre emelkedik a csaló cégek száma, évente több tucat vállalatról állapítható meg ugyanis, hogy csaló szándékkal alapították. Az ágazatok közül az élelmiszeripar mellett a számítástechnikai szektor is egyre inkább érintett, és leginkább a fiktív számlákkal való csalás a jellemző. Az Atradius vezetője szerint a csődtörvény nem tud megfelelően fellépni a csalókkal szemben; a tulajdonos ugyanis megteheti, hogy "bedönti" a cégét és minden negatív következmény nélkül alapíthat egy újat. Így pedig a személyes felelősség nem érvényesül a gyakorlatban.
Vanek szerint a vállalatvezetőknek nem szabad ölbe tett kézzel várniuk a törvényi védelemre. A szakember arra biztatja őket, hogy dolgozzák ki saját követeléskezelési politikájukat és vegyék igénybe szakértők segítségét is. A hitelbiztosítási díj ugyanis kevesebbe kerül, mint az a kár, amelyet a vevő késedelmes fizetése vagy fizetésképtelensége okozhat.
