Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A központosított közbeszerzési rendszerhez tartozó mintegy ezer intézmény - kötelezően például a minisztériumok és háttérintézményeik, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek -, továbbá az önként csatlakozó szervezetek (köztük önkormányzatok, iskolák és kórházak) tavaly összesen nettó 58,74 milliárd forint értékben vásároltak termékeket és szolgáltatásokat, ami 5,57 milliárd forinttal több az előző évinél - tudta meg lapunk a Kormányszóvivői Irodától. A legnagyobb mértékben az informatikai eszközök és szolgáltatások vásárlása növekedett tavaly: hatmilliárd forinttal, így összértéke meghaladta a 33,5 milliárd forintot. (Ez az a termékcsoport, amelyre a legtöbbet költik az intézmények: tavaly az összes vásárlás 58 százalékát.) Bútorokra mintegy 400 millió forinttal költöttek többet a költségvetési szervezetek 2007-ben, mint egy évvel korábban, összesen 3,2 milliárdot. Csaknem ugyanennyivel költöttek kevesebbet irodatechnikára és 200 millióval kevesebbet gépjárművekre. Az utazásszervezésre fordított összeg viszont egymilliárd forintról 1,6 milliárdra növekedett.
A központosított közbeszerzési eljárásokat a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) bonyolítja le kilenc termékkörben - informatika, távközlés, irodatechnika, bútor, papíráru, gépjármű, üzemanyag, egészségügy és utazásszervezés -, azonban a vásárlásokat már maguk a költségvetési szervek finanszírozzák saját büdzséjükből. Ezek azok a termékek, amelyeket a legtöbb intézmény a legnagyobb mennyiségben használ. A központosított eljárással - a nagy tétel miatt - jelentős árkedvezményeket érhet el a KSZF, valamint a termékekhez olyan kiegészítő szolgáltatások is kapcsolódhatnak, mint például a kiszállítás, karbantartás vagy javítás. Tavaly 581 szervezet csatlakozott önként a központosított közbeszerzésekhez, a legnagyobb számban a mobiltelefon-szolgáltatási és az informatikai keretmegállapodásokhoz, valamint az üzemanyagkártya-keretszerződéshez.
A KSZF feladata tavaly óta valamennyi minisztérium - kivéve a honvédelmi tárca - és intézményeik teljes körű ellátása, így a munkakörnyezet és infrastruktúra biztosítása az üzemeltetéssel, karbantartással és fejlesztéssel együtt. A központi ellátási rendszert 2008-ban még átláthatóbbá, racionalizáltabbá, hatékonyabbá és költségtakarékosabbá kívánják tenni, így a KSZF egységes normarendszer keretében nyújtja majd szolgáltatásait a minisztériumoknak. Az erről szóló MeH-rendelet tervezete jelenleg "tárcaköröztetésen" van - tudtuk meg a Kormányszóvivői Irodától. A normarendszer keretében meghatározzák az ellátási szinteket, a szolgáltatások mennyiségi, minőségi normáit és a reagálási időket. A köztisztviselőket és alkalmazottakat öt ellátási szintbe sorolják: felső vezető (például állami vezető), középvezető (főosztályvezető), vonalbeli vezető (osztályvezető), szellemi, valamint fizikai foglalkozású, és ehhez mérten határozzák meg ellátásuk minőségi, mennyiségi normáit, valamint a KSZF számára a teljesítésre vonatkozó reagálási időket. Az azonos szinten lévők azonos ellátási színvonalban részesülnek. A szolgáltatásokat egységes normarendszer keretében a legkorábban, március elsejétől a MeH számára kell nyújtania a KSZF-nek, a legkésőbb pedig a Külügyminisztérium számára, 2009. január 1-jétől.
