A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés – mint ahogy az eljárás is – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül – hangsúlyozza a Közbeszerzések Tanácsa a leggyakrabban feltett kérdésekben kialakított állásfoglalásaiban (www.kozbeszerzes.hu). Így nyilvánosságra hozható az ajánlattevő neve, székhelye vagy lakóhelye, és minden olyan adat, információ, megoldás, amelyet az ajánlatkérő elbírálási szempont alapján értékelt. Ezeken kívül más adat nyilvánosságra hozatalát üzleti titokra hivatkozva az ajánlattevő megtilthatja, de csak akkor, ha ezt az ajánlatában feltüntette, vagyis egy mellékletben elkülönítette. (Ugyanakkor üzleti titokra hivatkozva nem tiltható meg olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.)
A közbeszerzési eljárásáról az ajánlatkérőnek kötelező írásbeli összegzést készítenie, ennek tartalmát az eredményhirdetésen ismertetnie kell, illetve át kell adnia vagy el kell küldenie – postai vagy elektronikus úton – az ajánlattevők részére. A nyilvánosságot is informálnia kell az eredményről az ajánlatkérőnek, mégpedig az erről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételével a Közbeszerzési Értesítőben vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlatával kapcsolatban is van tájékoztatási kötelezettsége a többi ajánlattevővel – pontosabban az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel – szemben. Kérésükre öt munkanapon belül tájékoztatást kell adnia a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általuk tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről.
A nyertes ajánlatba való betekintés lehetőségét akkor is biztosítania kell az ajánlatkérőnek, ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) előtt jogorvoslati eljárás indul: az eljárás kezdeményezője, az ellenérdekű fél, továbbá ezek képviselője a jogorvoslati eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba – így a nyertes ajánlatba is –, továbbá azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Nemcsak az eljáráson részt vevők, hanem mások is betekinthetnek az iratokba, ha azok megismeréséhez jogos érdekük fűződik, egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
