Jelentősen romlott a vállalatok fizetőképessége és -készsége 2004 utolsó negyedévében, majd tovább romlott idén az első három hónapban – összegzi behajtási tapasztalatait a Creditreform-Interinfo Kft.
A cégek alultőkésítettsége miatt többeknél jelentkeztek fizetési nehézségek, mint az előző évek hasonló időszakában. A fizetésképtelenségi eljárások (csőd, végelszámolás és felszámolás) száma ugyan még nem nőtt statisztikailag, de látható, hogy a cégek pénzhiány miatt nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket. A felmérések szerint az év elején visszaesett a vállalkozások forgalma, csökkent az értékesítések összvolumene is.
Az elmúlt hat hónapban nőtt a követelésbehajtási megbízások száma, ám megnehezedett maga a behajtás. Ma már az sem segít, ha a hitelezők kilátásba helyezik vagy kezdeményezik a bíróságon a felszámolási eljárást.
A körbetartozások elsősorban az építőiparban jellemzőek. A Creditreform egy másik, másfél éves időszakot átfogó elemzése szerint az építőiparban mennek tönkre a leggyakrabban a cégek, ebben az ágazatban a vállalatok öt százaléka kerül felszámolás alá.
Az építőiparban a lappangó fizetési válság csak most kezd felszínre törni, hiszen a fizetési határidők végtelenre nyúlása mellett a határidőn túli fizetések miatt az alvállalkozók sokszor több hónapig sem jutnak a pénzükhöz. (Ez történt például a Lidl-beruházásnál vagy a székesfehérvári Budai Kapu és Aranysziget társasházak építésénél – NAPI Gazdaság, 2005. április 4., 1–5. oldal –, amely egyszerre akár 40-50 vállalkozást is magával ránthat a felszámolásba. A Budai Kaput építő Zsalu ’93 Kft. ráadásul öt nagyobb budapesti építkezésen is érdekelt.) A legnagyobb, erőfölényüket kihasználó építőipari cégek – köztük az állami óriásmegrendeléseket elnyerők – ugyancsak hírhedten rossz fizetők. Az építő- és szerelőiparban – szakmai vélemények szerint – mintegy 100 milliárd forint lehet a körbetartozás összege.
Más ágazatokban is várható csődhullám idén, mint azt az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. egy összefoglalójában kiemelte, 2005-ben jelentős mennyiségű fizetésképtelenségi eljárásra számít az élelmiszeriparban (NAPI Gazdaság, 2005. február 10., 9. oldal).
Vigh Zsolt György