Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) már a debreceni botrány kirobbanását megelőzően vizsgálatot indított az onkológiai ellátás áttekintésére, amelynek eredménye néhány hét múlva várható – tudtuk meg a tárca sajtóosztályától. Mint ismert, az idén a debreceni Kenézy kórházból több beteget is elküldtek arra hivatkozva, hogy nincs pénz az ellátásukra – ebben az ügyben az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálódik. A minisztérium a saját, átfogó vizsgálatának lezárulta után dönt az onkológiai rendszer további átalakításáról. Az átmeneti időszakban kiemelt díjazást kapnak az onkológiai centrumok, ezt a pénzt kizárólag a daganatos betegek kezelésére használhatják fel. Ezen időszakot követően a finanszírozásban jelentős változás történik: az onkológiára fordítandó összeg címzetten érkezik majd az intézményekhez, amit így csak a daganatos betegek kezelésére fordíthatnak az intézmények.
A tárca rövid időn belül immár másodszor tekinti át ezt a területet, hiszen az országos onkológus szakfelügyelő főorvos, Dank Magdolna vezetésével tavaly év végén már lezárult egy ilyen vizsgálat. Az ennek alapján készült jelentés legfőbb tanulsága az, hogy a magyarországi onkológiai ellátás hiányosságai nem vezethetők vissza szimplán finanszírozási problémákra. Az egyik mechanizmus, ami hozzájárulhatott a tavalyi ellátási gondokhoz, az az, hogy az országban alig 6-7 helyen nyújtanak komplex kezeléseket, a kisebb onkológiákról egy-egy vizsgálatra ezekhez érkező betegek – felmérve a beküldő és a fogadó intézmény közötti különbséget – pedig igyekeznek átkerülni a jobb kezelést nyújtó helyekre. Ezért a forgalmas központok egyre több beteget látnak el, ami ellentmondásban van kötött gyógyszerkeretükkel, bonyolult eszközbeszerzési rendszerükkel, rögzített személyi és szerkezeti struktúrájukkal. A végeredmény: nem képesek minden egyes betegnél alkalmazni a szükséges kezeléseket, protokollokat.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2005-ben 290 ezer, 2006-ban 310 ezer onkológiai ellátás történt Magyarországon, és évente 50-60 ezerrel nő a betegek száma. Az OEP kiadásai ezzel összefüggésben a gyógyító-megelőző betegellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban 49,2 milliárdról 55,3 milliárd forintra emelkedtek – derül ki azokból az adatokból, amelyekről Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese tájékoztatta az Országgyűlés egészségügyi bizottságát. A kifejezetten a daganatos betegek kezelését szolgáló gyógyszerkiadások 37 milliárd forintról 42 milliárdra nőttek. A gyógyszerfelhasználásban az onkológiai centrumok egy része túllépte a keretét, míg mások nem használták ki azt, aminek egyenlegeként még lett volna fedezet bizonyos onkológiai ellátásokra. Ez arra utal, hogy felül kell vizsgálni a betegutakat, hiszen részben ez az oka, hogy egyes helyeken hosszú várólisták alakultak ki. Az OEP-nek egyébként jelenleg nincs lehetősége arra, hogy ha valahol ellátási hiányt észlel, máshol pedig többletet, akkor a kettő között összegeket csoportosítson át.
A kezelési protokollok szerint fizetett terápia esetében gondot okoz, amikor akár a beteg állapotában bekövetkezett változás, akár a beteg általános állapota nem teszi lehetővé a protokoll teljes végrehajtását. Ilyenkor vita keletkezhet arról, hogy mit fizessen ki az OEP, hiszen – főleg a nagy értékű gyógyszerek esetében – nem akarja olyan készítmények árát megtéríteni, amit nem kap meg a beteg. Az azonban, hogy ezek ára be van építve egy-egy adott protokollba, azt a látszatot keltheti, hogy az egészségbiztosító nem fizet ki szükséges kezeléseket.
