Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az öt egészségügyi reformtörvény közül elsőként elfogadott, úgynevezett gyógyszer-gazdaságossági törvény tartalmazza – a vizitdíj tervezett bevezetése mellett – a második legnagyobb közérdeklődésre számot tartó rendelkezést, a patikaliberalizációt. A parlament által támogatott módosítások következtében némileg szigorodott ugyan a szabályozás, de a lényeg megmaradt: 2007 januárjától patikán kívül is kaphatók lesznek bizonyos vény nélküli gyógyszerek és gyógyhatású készítmények a 14 év felettiek számára. (Várhatóan mindössze 100–150 termék, például növényi szerek, teakeverékek, roborálók, savkötők, hámosítók, köptetők, orrcseppek, egyes fájdalom- és lázcsillapítók, gombásodás, aranyér, viszketés, ízület- és izomfájdalom elleni szerek.) A végső változat szerint – szemben az egészségügyi tárca eredeti, szabad polcos javaslatával – csak zárt szekrényből lehet majd kiszolgálni a vásárlókat. Összesen 32-féle hatású készítményhez lehet majd hozzájutni a boltokban vagy a benzinkutaknál, olyanokhoz, amelyek esetében az öndiagnózis egyértelműen felállítható, és nem okoznak veszélyes mellékhatásokat még jelentős túladagolás esetén sem.
A kereskedőknek a többi árutól elkülönítetten kell tárolni ezeket a készítményeket, a nyitva tartás teljes ideje alatt elérhetővé kell tenni a tájékoztatást nyújtó, minősített információs rendszert, és az egészségügyi hatóságok felé be kell jelenteni az üzlet gyógyszereladásáért felelős személyét. Januártól Magyarország a kilencedik olyan európai uniós ország lesz, ahol a recept nélkül kiadható gyógyszerek patikán kívül is beszerezhetőek. A heves szakmai ellenállást kiváltó törvénnyel kapcsolatban a Magyar Gyógyszerész Kamara mindenesetre elküldte észrevételeit az Alkotmánybírósághoz, és kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, küldje vissza a parlamentnek. A sürgős kihirdetés határideje öt nap, azt a törvényjavaslat Köztársasági Elnöki Hivatalhoz (KEH) való beérkezésétől számítják. A NAPI Gazdaság értesülése szerint a KEH-be csak a múlt pénteken érkezett meg a jogszabály, így Sólyom László várhatóan holnap jelenti be, hogy aláírja a dokumentumot, visszaküldi a parlamentnek vagy pedig az Alkotmánybírósághoz fordul. A törvény egyik fő célkitűzése, hogy korlátozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerkiadásait, amelyek az idén mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki (ez megközelíti a fekvőbeteg-ellátás költségeit). A konvergenciaprogram alapján a gyógyszerkassza a jövőben zárt lesz – azzal kapcsolatban pedig, hogy a túlköltéseket ki finanszírozza, eltérő koncepciók alakultak ki a jogszabály megalkotása során a különböző lobbik közepette. Az alapelv szerint az OEP a legnagyobb piaci megrendelő, így joggal várhat kedvezményt a gyártóktól. Az eredeti elképzelés szerint a fix összegű tb-támogatást kapó gyógyszerek esetében a támogatás 14 százalékát, a többi esetben 16 százalékát kellett volna befizetnie a gyártónak az egészségbiztosító kasszájába.
A gazdasági tárca ezzel szemben a hazai ipar védelmében a fix támogatású készítményeknél 8 százalékos, a többi után sávosan 8–25 százalék közötti befizetési kötelezettséget javasolt, amely utóbbi jellemzően a külföldről származó, drágább termékeket érintette volna. Ez az elképzelés azonban ellentétes az EU-előírással, amely szerint tilos árut eredete alapján megkülönböztetni. A parlament elé végül egy olyan változat került, amely szerint 1000 forint gyógyszerdobozárig a tb-támogatás 9 százalékát, 2000 forintig 17 százalékát, a felett pedig 19 százalékát kellett volna befizetni, a zárószavazásig azonban ezt is módosították, mivel a drágább, innovatív szereket forgalmazó külföldi gyártók diszkriminatívnak tartották. A végeredmény így egységesen 12 százalék lett.
Az elfogadott módosító javaslatok eredményeként növekedett a gyógyszer-nagykereskedők befizetési kötelezettsége: a közforgalmú gyógyszertárak számára értékesített közfinanszírozott gyógyszerek után az éves forgalom alapján az árréstömeg 2,5 százalékát kell befizetniük. Kivételt képeznek a referenciagyógyszernél olcsóbb készítmények, illetve ha a forgalmazó csökkenti egy gyógyszer termelői árát és vállalja, hogy három évig ezen az áron forgalmazza, szintén mentesül a befizetés alól. A gyógyszertárak éves árréstömege ezzel szemben a szolidaritási adó meghatározásának alapjául szolgál – ez 30 millió forintos árréstömeg felett fizetendő a kisebb forgalmú patikák fenntartására. (Az ilyen, elsősorban kistelepüléseken működő patikák számára az Egészségügyi Minisztérium is nyújt támogatást.) Amennyiben a közfinanszírozott gyógyszerek után kifizetett támogatás meghaladja az előirányzatot, a többletköltséget 10 százalékos túllépésig a biztosító és a forgalmazók megosztva viselik, e felett viszont kizárólag a forgalomba hozók.
Egy recept 300 forintról indul
Ezentúl – a lélekszámra és az egymástól való távolságra vonatkozó korlátozásoktól függetlenül – bárhol lehet új gyógyszertárat nyitni. Ehhez a tulajdonosnak vállalnia kell, hogy legalább három éven át valamely extra szolgáltatást biztosít, például napi 24 vagy heti 60 órás nyitva tartást, utóbbi esetben pedig ingyen gyógyszerkiszállítást 2 kilométeren belül és internetes rendelési lehetőséget. Közforgalmú gyógyszertárak jelenleg csak betéti társaság vagy egyéni vállalkozás formájában működhetnek, a bt. beltagja pedig csak gyógyszerész lehet, minimum 51 százalékos tulajdoni aránnyal. Az új szabályozás ezeken a feltételeken is lazítana: bármilyen gazdasági formában lehet gyógyszertárat működtetni ezentúl, feltéve ha a személyi jog jogosultja a társaságnak tagja vagy részvényese, függetlenül a tulajdoni hányad arányáról. Patikafelvásárlás esetén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyére van szükség, ha az érintett vállalkozások gyógyszer-kiskereskedelemből származó előző évi nettó árbevétele eléri az egymilliárd, vagy a tranzakció bármelyik szereplője a 100 millió forintot, illetve ha az összefonódás eredményeként meghatározott körön belül – vidéken 25, városban 5, Budapesten 2 kilométeren belül – eső patikák egyhatod része kerül egy kézbe. Az adott területen, ha egy irányítás alá kerül a patikák több mint egyharmada, a GVH nem adhat ki engedélyt. Ezentúl a Magyar Gyógyszerész Kamara engedélyétől függetlenül is lehet új patikát alapítani, a személyi jog engedélyezése az ÁNTSZ országos tiszti főgyógyszerészéhez kerül.
A gyógyszertári pult másik oldalán is érezteti hatását az új törvény – januártól a betegeknek minden vényköteles gyógyszer kiváltása után legalább 300 forintot kell fizetni. (A rászorulók az uniós gyakorlatnak megfelelően támogatást kapnának, a közgyógyellátottaknak pedig nem kellene fizetniük.) A gyógyszert felíró orvosnak írásban meg kell indokolni, ha nem a minősített informatikai rendszer által ajánlott legolcsóbb készítményt ajánlja, valamint anyagi felelősséggel tartozik, ha indokolatlanul sok gyógyszert ír fel. Az orvosságok fogyasztói árát jelentősen meghatározó társadalombiztosítási támogatás kategóriák szerint változik majd – az újonnan bekerülő gyógyszerek kategóriákba sorolása az egészségügyi miniszter hatásköre. Az új gyógyszerek termelői ára mindenesetre nem lehet magasabb a külön jogszabályban meghatározott európai uniós országokban forgalomban lévő legolcsóbb, azonos hatóanyagú gyógyszer termelői áránál.
Jön a vizitdíj és az elszámolási nyilatkozat
Az egészségügyi törvény módosításának részletes parlamenti vitája is elkezdődött november 24-én. Ez a jogszabály tartalmazza a legtöbbet vitatott rendelkezést, a vizitdíj bevezetését. Az alapkoncepció szerint Magyarországon indokolatlanul magas az orvos–beteg találkozások száma, ami jelentős részben az ingyenesség miatt alakulhatott ki. A vizitdíj, valamint a kórházi napidíj bevezetésétől a törvény kidolgozói a betegek „költségtudatos szolgáltatásvásárlóvá” válását és a hálapénz visszaszorítását várják. Mentesülnek majd a vizitdíjfizetés alól a kiemelt népegészségügyi ellátások, az életmentő beavatkozások, a 6 év alatti gyerekek – egy szocialista módosító indítvány ezt 14 évre emelné –, és akkor sem kell fizetni, ha a kórházi ellátás során a beteg elhalálozik. Emelt összegű vizitdíjat kellene fizetni, ha az orvos házhoz megy, ha a beteg nem a saját háziorvosához fordul, a járóbeteg-szakellátást nem abban az intézményben veszi igénybe, ahova beutalójuk szól vagy beutaló nélkül vesz igénybe beutalót igénylő ellátást. A vizitdíjkiadások összesen legfeljebb évi hatezer forinttal növelnék a betegek kiadásait, e fölött ugyanis nem kellene fizetni az ellátásért. Az összegek az egészségügyi intézmények saját bevételét képeznék, de az intézmények nem dönthetnek a díj elengedéséről.
Az egészségügyi rendszer átláthatóságának elsődleges eszköze – a minisztérium szerint – az elszámolási nyilatkozat lesz, amelyet az egészségügyi intézményeknek kötelező aláíratni a beteggel a kezelés után, és egy példányt odaadni neki. A nyilatkozatnak közérthető formában tartalmaznia kell, hogy milyen ellátásban részesült a beteg, és az milyen kiadást jelent az egészségbiztosítás számára. Ha az aláírás bármilyen okból elmarad, az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás költségeinek 10 százalékát vissza kell térítenie.
A törvény kategóriákra osztja az ellátásokat, azok típusa és a jogosultak köre szerint. Az első ellátási csomagba az életmentő beavatkozások és egyéb alapszolgáltatások tartoznak – ezek minden Magyarországon tartózkodó személyt megilletnek, függetlenül attól, hogy van-e biztosítása. A második csomag a legtöbb ellátástípust magában foglalja, a biztosítottakat illeti meg, míg a harmadik kategóriába a kiemelt, elsősorban kényelmi funkciójú szolgáltatások tartoznak. A csomagok pontos tartalmáról az egészségügyi biztosító, illetve ha később ilyen irányú változás történne, a biztosítók döntenek.
Módosul a várólisták szabályozása is: a sorrendek ugyanis ezentúl kizárólag orvosszakmai szempontok alapján állnak össze, ezeken más módon nem lehet majd változtatni. A betegek a listán speciális kóddal azonosíthatják magukat. Központi várólista esetén a működtető, vagyis az állami vérellátó honlapján tájékozódhatnak a betegek, míg intézményi várólistáknál az adott egészségügyi intézmény internetes oldalán. A várólisták sérthetetlenségét a törvény kidolgozói olyan fontos szempontnak tartják, hogy külön módosító indítványok szólnak minden lehetséges kiskapu bezárásáról.
Indul a csata a támogatott ágyakért
A harmadik jelentős, a parlamentnek már benyújtott reformelképzelés az egészségügyi ellátórendszerek fejlesztéséről szól. A korábban kiszivárgott információkhoz képest jelentősen megkurtított lista született a tervezett súlyponti kórházakról: az országgyűlés elé kerülő változat ugyanis csak 31 intézményt sorol a kiemeltek közé. Ezek megyei kórházak, néhány országos intézet, valamint a területi eloszlás egyenletességét biztosító intézmények – a törvény szerint 50–55 kilométerenként kell kiemelt kórházakat létesíteni. Az új egészségügyi ellátó rendszer négy szintje közül ez a legfelső: a kiemelt kórházaknak tapasztalt orvosokkal és fejlett műszerekkel kell ellátni feladataikat, a jövőben csak itt végezhetnek szervátültetést, szívműtétet, daganatos betegek kezelését, valamint sürgősségi központként is működnek, amelyeknek az év minden napján 24 órában kell fogadniuk a sürgősen ellátandó betegeket. Katasztrófa vagy nagyobb járvány esetén, három, illetve hat órán belül bővíteniük kell a helyeket. Kisebb műtéteket, mint vakbél-, mandulaműtét, normál szülés, a 30 kilométeren belül mindenki számára elérhető területi kórházakban végeznek – ez lesz az ellátórendszer második szintje. Egyszerűbb szakellátásért a betegek a 20 kilométeren belül elérhető járóbeteg-központhoz fordulnak, elsődlegesen pedig a háziorvossal találkoznak.
Az összesen 43 ezer aktív kórházi ágyból mintegy 24 ezret a központi kórházak kapnának. A törvénytervezet szerint 12 ezer – az ősszel már kiírt pályázatokkal együtt 16 ezer – aktív ágy szűnik meg vagy alakul át, a krónikus betegek számára elérhető ágyak száma ugyanakkor hétezerrel növekszik. Egy aktív ágy fenntartása évi 5,5 millió forintba kerül, ezek 20–25 százaléka azonban kihasználatlan – indokolta a lépést Molnár Lajos egészségügyi miniszter. A fennmaradó csaknem 20 ezer ágy utáni támogatást a többi kórház kapja meg, ennek elosztásáról a regionális egészségügyi tanácsokban egyeztetnek, megegyezés hiányában pedig az egészségügyi tárca vezetője határoz majd az adott régió normatíváinak felosztásairól – vagyis heves régiós harc indulhat a támogatott ágyakért. Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-éig kell megkötni.
A korábbi elképzelés szerint csak jövő júliustól lépett volna életbe a változtatás, de ettől a lépéstől további 20–30 milliárdos megtakarítást remél a tárca. Molnár szerint a kórházak bezárására nem lesz szükség, munkahelyek elvesztése ugyanakkor elkerülhetetlen, és azt sem tudja garantálni, hogy mindenki ugyanott dolgozik majd, mint most, mivel az orvosok területi elosztása jelenleg rendkívül egyenlőtlen. Dolgozunk azon, hogyan lehetne lakhatási és otthonteremtési támogatással vidékre vonzani az orvosokat – mondta a miniszter.
Búcsú a kötelező kamarai tagságtól
További két törvény játszhat szerepet az egészségügy reformjában. A gyógyszertörvénnyel együtt fogadta el a parlament a kötelező tagság megszüntetéséről szóló jogszabályt az orvosi, a gyógyszerész- és az egészségügyi szakdolgozói kamarákban. Az ötödik törvény az egészségbiztosítás felügyeletéről szól, az erre jogosult szervezet, az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság felállításáról. Feladata többek között az egészségügyi szolgáltatók minőségértékelése, az értékelés eredményeinek közzététele, valamint piacfelügyelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatáskörétől elkülönülten. Az egészségbiztosítási felügyelet emellett javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy mely egészségügyi szolgáltatásokat támogassa a központi költségvetés, illetve elbírálja a vizitdíjjal, napidíjjal és a várólistával kapcsolatos panaszokat.
