Évekkel ezelőtt lehetett először olvasni a nemzetközi sajtóban a madárinfluenzáról: mint oly sok más vírus, ez is Kelet-Ázsiában bukkant fel elsőként, s nevéhez hűen a madárvilágot, illetve az ember közvetlen környezetében élő baromfikat pusztította. A betegségről szóló információkat a földrajzi távolság okán a magyar olvasó az egzotikus tájakról érkező hírekkel együtt kezelte, meglehetős távolságtartással. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése azonban okot adhat némi aggodalomra: e szerint amennyiben a vírus mutálódik, és emberek között is képes lesz terjedni, úgy öt éven belül a járvány az egész földön végigsöpörhet, s a madárinfluenza akár az I. világháború végén, 1918–1920-ban pusztító, becslések szerint 15-20 millió ember halálát okozó spanyolnáthához hasonló veszteségeket okozhat.
A 2003-ban feltűnt kór elsődlegesen Vietnamot érinti, de a térségben Indonéziában, Kambodzsában és Thaiföldön is volt már emberi áldozata A hivatalos adatok szerint augusztus elsejéig 42 vietnami, 12 thaiföldi, négy kambodzsai és három indonéziai halt meg a jelenlegi formájában emberről emberre még nem terjedő betegség következtében. Figyelmeztető jel, hogy a megbetegedettek 70 százaléka életét vesztette.
A vírus közelít Európához
Szakértők szerint a madárinfluenza teljes kiirtása akár egy évtizedig is eltarthat, de sokan ezt is túl optimista forgatókönyvnek tartják. A világjárvány kialakulásának valószínűségét növeli az is, hogy a vírustörzs egyes információk szerint már a napi ezer mérföld megtételére képes vadludak körében is szedi áldozatait, azaz a jelenleg még érintetlen területek is könnyen fertőzötté válhatnak. Nem sok jót sejtet az sem, hogy a halálos madárinfluenza nyugat felé terjed, ugyanis H5N1 elnevezésű vírussal fertőzött szárnyasokat találtak már az eddig vírusmentes területnek számító Oroszország Novoszibirszk tartományában és Kazahsztánban is. Az orosz hatóságok rögtön el is rendelték a 13 érintett falu teljes baromfiállományának kiirtását és megtiltották a baromfik, a baromfitermékek, illetve a baromfitakarmány szállítását a térségben. Vietnamban az elmúlt hetekben kezdtek hozzá a még nem fertőzött baromfik beoltásához, ami szakértők szerint a vakcina speciális tárolási igényei miatt jelentős logisztikai feladatot jelent a hatóságoknak. A délkelet-ázsiai térségben eddig 140 millió szárnyas pusztult el a betegségben vagy került vágóhídra, ebből Vietnamra 45 millió jutott.
A terjedő kórra egyre jobban figyel a nyugati világ is. Az Európai Bizottság (EB) júliusban jelentette be, hogy akciótervet dolgoz ki a madárinfluenza esetleges európai elterjedésének megakadályozása érdekében. Brüsszel felszólította a tagállamokat, hogy fokozottan figyeljék baromfiállományukat, a program a becslések szerint évi 3–8 millió euróba kerül. Európában korábban már voltak szórványos madárinfluenza-esetek, sőt Hollandiában 2003-ban emberi áldozata is volt a betegségnek. Az Egyesült Államok szintén nem nézi tétlenül a kór terjedését, Washington oltási tervet készíttetett a betegség felbukkanására való felkészülés jegyében.
A tudósok már dolgoznak
A madárinfluenza elleni vakcina kidolgozásában természetesen az érintett ázsiai országok járnak az élen. Vietnam júniusban hozta nyilvánosságra, hogy sikeresen tesztelte állatokon a madárinfluenza elleni vakcinát, a beoltottak immúnissá váltak a betegség jelenleg legveszélyesebbnek tartott H5N1 törzsével szemben. A WHO ezzel szemben inkább aggódik a védőoltás miatt, az egészségügyi szervezet szerint ugyanis a kísérletek nem a megfelelő módon folytak, ezért akár a vírus mutálódását is segíthetik. A hivatalos közlés szerint Kína is jó úton halad a sikeres vakcina kidolgozása felé, a pekingi hírügynökség májusban hozta nyilvánosságra, hogy sikeresnek bizonyultak az emlősállatokon folytatott oltási kísérletek. Bár az illetékes minisztérium engedélyezte a vakcina forgalmazását, külföldi tesztekről – főleg sikeresekről – egyelőre még nem hallani. Az USA-ban viszont már a humán kísérletek előtt állnak, így hamarosan embereken próbálják ki a Sanofi-Pasteur gyógyszercég által kidolgozott vakcinát.
Rengetegbe kerül az ellenszer gyártása
Nincs lemaradva Magyarország sem, mint azt Bujdosó László tiszti főorvos a napokban hírül adta, magyar tudósok is dolgoznak a védőoltáson, ráadásul néhány héten belül akár már önkénteseken is tesztelhetik az oltóanyagot. A cél egyébként egy olyan szer kikísérletezése, amely valamennyi vírustörzs ellen védelmet nyújthat. A jól haladó kutatások ellenére sem lehet hátradőlni, hiszen biztos szer még senkinek sincs a kezében, nem megoldott a tömeggyártás, a jelenlegi hatóanyagok pedig nem alkalmazhatóak csecsemőkön. Ráadásul a tömeges gyártás rengetegbe kerül, a magyar lakosság beoltása önmagában 5 milliárd forintot igényelhet.
Kolozsi Pál
Molnár Barbara