Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Középtávon nyolc, egyéves távlatban pedig hat légimentő-bázissal számolhat az Országos Mentőszolgálat (OMSZ): a budapesti, a debreceni, a miskolci és a pápai bázis mellé valószínűleg Kiskunfélegyházára telepítenek új felszálló helyet, valamint a most Pécsett található bázist Kaposvár, illetve Taszár közelébe telepítik át. Ebben a konstrukcióban már az ország 90 százaléka válik lefedetté – mondta lapunknak Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. A további két bázis 2006 és 2007 során épülhet meg, de ezektől függetlenül is szélesedhet a légi mentéssel lefedett terület. A szomszédos országok légimentő-szolgálataival kötendő megállapodások szerint bizonyos területeken közös felügyeletet vezetnének be – tudtuk meg Kereszty Évától, az Egészségügyi Minisztérium főcsoportfőnökétől.
A légi mentés átalakítása, illetve fejlesztése során olyan bázisokat és gépparkot alakítanak ki, amely megfelel a jelenleg Nyugat-Európában alkalmazott korszerű technikai követelményeknek, valamint a 2008-tól hatályos uniós normáknak a mentésre használt helikopterek műszaki jellemzőit illetően. A gépek cseréje folyamatosan zajlik majd. Jelenleg 13 helikopter van az OMSZ tulajdonában, közülük csupán öt alkalmas a betegszállításra, míg két, Ecureuil típusú francia helikopter nagyjavításra vár. Még az idén elvégzik a mintegy 500 millió forintba kerülő karbantartási munkálatokat, valamint közbeszerzési eljárást írnak ki egy új gép beszerzésére. Ennek anyagi keretét még nem határozták meg pontosan, egy egészségügyi célokra alkalmas helikopter 1–1,5 milliárd forintba kerül.
A bázisok kiépítésével és a pilótaképzéssel együtt a légi mentés fejlesztésére így valószínűleg több mint 10 milliárd forintot költ az állam a következő három évben. A nyolc mentőbázishoz ugyanis 9-10 helikopterre van szükség, az esetleges szezonális, nyári többletfeladatokat is figyelembe véve. Győrfi Pál megjegyezte, hogy az új géppark valószínűleg alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett lesz fenntartható a korszerűbb technika révén (a légi mentés éves büdzséje 700–800 millió forintot tesz ki). Emellett a korszerű gépekkel 100 kilométerre nőhet a bevetési sugár is, ami most 40–70 kilométer között mozog, így bizonyosan kivitelezhető lesz a légi mentés azon alapelve, hogy maximum 15 perc alatt a helyszínre érjen a légi segítség. A helikoptereket ma napi rendszerességgel használják, tavaly az öt bázisról együttesen körülbelül 1500 bevetést hajtottak végre.
A helikopterek felszereltsége egyrészt a gépekkel együtt újul meg, másrészt az OMSZ fejlesztési programjának keretében a mentőautók berendezéseivel együtt cserélik le a gyakran a tízévesnél régebbi műszereket. Győrfi Pál szerint a műszerekkel együtt az irányítási rendszer cseréjére, illetve felújítására is sor kerül: az ötvenes évek óta használt technológia cseréje 100 milliós nagyságrendű forrást igényel. A műszerpark fejlesztésére Kereszty Éva szerint 600 millió forint jut az idén a 21 lépés keretében meghirdetett ingatlanhasznosítási projektből (ennek keretében értékesítik egyebek közt a Club Aligát is). Szintén ebből finanszírozzák a leszálló helyek kiépítésének első szakaszát. Az országban ma ugyanis körülbelül 15 olyan kórház van, ahová közutak igénybe vétele nélkül, légi úton elszállítható a beteg; a többinél az esetenként komoly időveszteséget jelentő mentőautós szállítás marad az egyetlen lehetőség.
A szaktárca szándékai szerint minden kórház területén – vagy közvetlen közelében – ki kell alakítani a leszállóhelyeket még ebben az évben, ahol SO1, vagy SO2 típusú sürgősségi ellátást biztosítanak vagy 24 órás ügyelet van. Azt egyébként jogszabály is előírja, hogy 2006. január 1-jétől a sürgősségi osztályok mellett leszállópályát működtessenek. A leszállópályák kialakítása valószínűleg 50 millió forintból lesz megoldható.
