Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) 7,8 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra, ami egy százalékponttal elmarad a 30 OECD tagország átlagos rátájától – áll az OECD minap megjelent tanulmányában (a magyar statisztikában ennél alacsonyabb, 5-6 százalékos érték szerepel). A legtöbbet az Egyesült Államokban költik az egészségügyre, itt a GDP 15 százalékát teszik ki az ilyen jellegű kiadások, de tíz százalék feletti részesedése van az ágazatnak Svájcban, Németországban, Izlandon, Norvégiában és Franciaországban is. A legkevesebbet Dél-Koreában költik az egészségügyre, de a kelet-közép-európai térség másik három vizsgált állama – Lengyelország, Csehország és Szlovákia – is Magyarország mögött végzett a listán.
Jelentősek az eltérések az egészségügyi kiadások szerkezetét vizsgálva is. Szlovákiában az összes ilyen kiadás csaknem 40 százaléka gyógyszerekre megy el, Norvégiában és Dániában azonban tíz százalék alatti a gyógyszertárakban hagyott összeg részesedése. Magyarország is a gyógyszerekre kifejezetten sokat költő országok között található, a 27,6 százalékos aránynál csak a listavezető Szlovákia, illetve Dél-Korea esetében jegyeztek fel nagyobbat. A tanulmány szerzői szerint az eltéréseket elsősorban az árkülönbségek és a fogyasztási szokások különbségei magyarázzák, de szerepe van benne a jövedelmi eltéréseknek, illetve annak is, hogy mikor vezetik be az adott piacra az újabb – és ebből következően drágább – termékeket.
A tanulmányból kiderül az is, hogy az árszínvonallal korrigált adatok szerint, azaz vásárlóerő paritáson számolva Magyarországon évente összesen 1115 dollár jut az egészségügyre egy lakosra vetítve, szemben az Egyesült Államokban erre a célra fordított 5635 dollárral és az OECD-országok 2308 dolláros átlagával. A magyar összeg nagyjából megegyezik a cseh értékkel, de meghaladja mind a szlovák, mind pedig a lengyel adatot. A gyógyszertárakban a magyar páciens átlagosan 308 dollárnak megfelelő összeget hagy egy esztendő alatt, ami kis mértékben marad el az OECD-átlagtól, és kevesebb mint fele az ebben a kategóriában is éllovas egyesült államokbeli értéknek.
Az utóbbi öt évben az OECD-országokban összesen 32 százalékkal nőttek a gyógyszerkiadások, és 2003-ban elérték a 450 milliárd dollárt. Számos országban – mint például Magyarországon, illetve a kiemelkedő bővülést produkáló Egyesült Államokban és Ausztráliában – ez a növekedési ütem meghaladta az összes egészségügyi kiadás növekedési rátáját, ami azt eredményezte, hogy tovább nőtt a gyógyszerek részesedése az összkiadáson belül. Az összes vizsgált ország átlagában a teljes egészségügyi számla háromnegyedét finanszírozzák közpénzekből, míg a gyógyszerek esetében ez az arány megközelítőleg 60 százalék. Ezek az arányszámok nagyjából megfelelnek a Magyarországon megfigyelhetőeknek is.
Kolozsi Pál