Az árverési holtszezonban a kereskedők többsége igyekszik olyan műtárgyakat, festményeket kiállítani, amelyek különböző okokból nehezen értékesíthetők aukciókon. Akadályt jelenthet ugyanis, ha a tárgy beadója ragaszkodik az árverésen kívüli eladáshoz, de felbukkanhatnak olyan egymáshoz tartozó művek, sorozatok, amelyek aukcióra bocsátása szinte elképzelhetetlen lenne, elsősorban a jelenlegi – a csúcsárakat ritkán ostromló – kereslet miatt.
Az aukcionálást bonyolíthatja, ha a tárgysorozat egymással összefüggő elemei kizárólag együttesen értékesíthetők. Ilyenkor általában a kiállítás és a hagyományos, galériás (szintén közvetítői díj fejében végzett) értékesítés mellett döntenek az árverezőházak is, hiszen kicsi az esély arra, hogy az év egy bizonyos napján rendezett aukción bukkanjon fel az a műértő-befektető, aki komoly összeget hajlandó áldozni a szériára.
A Kieselbach Galéria korábban is kísérletezett már az aukción kívüli értékesítéssel. Így például Munkácsy Mihály Szénásszekér című alkotását már a 2000. évi Antik Enteriőrön bemutatták, majd tavaly a galériában is feltűnt a 88 millió forintért árult festmény (NAPI Gazdaság, Befektető, 2001. június 5., 15. oldal). A kép azonban mind a mai napig látható a Falk Miksa utca és a Szent István körút sarkán lévő helyiségben, igencsak valószínű tehát, hogy nem talált gazdára az „alkalmi áron” kínált alkotás. Ugyanakkor más, értékes, szintén aukción kívül kínált művek el-elkelnek, de ezek értéke inkább a milliós tartományban mozog, ritkán érik el a tízmilliós határt.
A félsikerek persze nem tántorítják el a kereskedőket: a Kieselbachnál ugyanis nemrégiben feltűnt egy tíz pannóból álló sorozat, amelyet Lotz Károly készített az 1870-es években. A mitológiai témájú, illetve historizáló alkotásairól ismert művész Ausztriában lett népszerű, és sikereit a XIX. század második felében Budapesten is megismételte: a Lipthay-palotába készített művei nagy elismerést keltettek, ezek szolgáltak mintául ahhoz a szériához, amely az úgynevezett Ádám Károly-féle házba készültek. A rendkívül értékes falképek, amelyek a Lipthay-palotában voltak, időközben megsemmisültek, a Sándor főherceg (mai Bródy Sándor) utca 4. szám alatti Ádám Károly-házba készült művek többsége (a tizenháromból tíz darab) viszont fennmaradt. A ház szabadba nyíló lodzsáján ma is láthatók Lotz freskói. Az 1876-ban befejezett, tízdarabos pannósorozat jelenleg a Kieselbach Galériában tekinthető meg, és akinek van elég pénze – egészen pontosan 98 millió forintja –, az már haza is viheti az összeset, merthogy az összetartozó képek csak együttesen vásárolhatók meg.
Szegő Iván Miklós
Szegő Miklós Iván