- Ön, aki korábban nem állt kapcsolatban a médiával, nemrég foglalta el a Gazdasági Rádió elnöki székét. Hogyan került a rádióhoz?
- Valóban, korábban nem volt közöm a médiához, állatorvosi végzettségem alapján sem kapcsolódom ehhez a területhez. A rádiót működtető cég százszázalékos tulajdonosa a Phylaxia 1912 Holding Nyrt., ahol igazgatósági tag vagyok, ez a kapcsolódási pont. A holding menedzsmentje úgy döntött, hogy növekedési vágyainak kiszolgálására, illetve a munka felügyeletére egy igazgatósági tagot delegálunk a rádióhoz, s kollégáim engem választottak. Nyilvánvalóan nem állatorvosként és médiaszakértőként, hanem vállalatvezetői, menedzseri tapasztalataim alapján számítanak rám. A feladatom, hogy egy - bár nagyon fontos piacon tevékenykedő - kisebb helyi, budapesti médiából egy országos rádiót hozzak létre. Teljesen más területen, de korábban a saját vállalkozásommal ezt sikerült elérnem. Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. egy kis állatkórházból mára 340 embert foglalkoztató, országos franchise-hálózattal büszkélkedő, évi 10 milliárd forintos forgalmat lebonyolító, állatgyógyászati termékeket, állateledelt és felszerelést forgalmazó céggé nőtte ki magát.
- Miként és milyen irányban akarnak növekedni?
- A terjeszkedés alapvetően a megyeszékhelyekre és az autópályák mentére lokalizálható. Ez a folyamat már elkezdődött, hisz Heves és Nógrád megyében már évek óta fogható az adásunk. Sőt, három adónk van már Hajdú-Bihar megyében és Kaposváron is hallgatható a Gazdasági Rádió. Ezeken a területeken helyi rádiókat vásároltunk meg.
- Említette, hogy országos lefedettségre törekednek. Mikorra valósulhat ez meg?
- Elképzeléseink szerint egy év alatt. Indulni fogunk frekvenciapályázatokon, ezek sikerétől, illetve a pályázatok időtartamától persze nagyban függ majd, hogy az említett egy esztendő pontosan mire lesz elegendő. Szintén tőlünk független, de az idő szempontjából nem elhanyagolható, hogy lesz-e új szabályozás vagy a jelenlegi keretek között zajlik majd a pályázatás, mi mindenesetre magasra tettük a lécet. Emellett egy olyan hálózatba való kapcsolódással is tovább szeretnénk növelni lefedettségünket, amelynek keretében a helyi rádiók négy órában helyi műsort sugároznak, a fennmaradó időben pedig a Gazdasági Rádió adását.
- Miért akar egy eredendően budapesti adó országos kiterjedtséget?
- Részben azért, mert tudjuk, hogy a magyarok 80 százaléka nem Budapesten él, s hozzájuk is el akarunk jutni. Az is nyilvánvaló, hogy a GDP nagyobb része is a fővároson kívül képződik. Mi továbbra is a gazdasági döntéshozókhoz kívánunk szólni, ők a mi kapcsolódási pontjaink, bárhol is éljenek az országban. Ez a dolog elvi és fontosabb része, de az a gyakorlati szempont sem elhanyagolható, hogy országos rádióként nagyobb lefedettséggel, nagyobb hallgatottsággal, drágábban tudjuk értékesíteni felületeinket.
- Mekkora körhöz ér ma el a Gazdasági Rádió adása és országos adóként mely rádióval akarnak konkurálni?
- Jelenleg körülbelül hárommillió hallgató tudná beállítani a készülékén a Gazdasági Rádiót, ezt szerintem egy éven belül fel tudjuk tornászni hat-hét millióra. A Gazdasági Rádiónak mint az ország egyetlen gazdasági tematikájú rádiójának valójában nincs versenytársa. Politikai értelemben sem lehet bennünket ide vagy oda sorolni, így annak sincs értelme, hogy politikailag motivált rádiókkal mérjük össze magunkat. Ez a rádió a piacról él. Éppen emiatt együtt is él azzal, legyen szó akár tőzsdei, devizapiaci mozgásokról, a háttérben meghúzódó folyamatok bemutatásáról. Ezt más rádió nem tudja, mi ebben vagyunk jók, de szeretnénk még jobbak lenni. Elérni azt, hogy gyors, pontos, hasznos információink alapján megkönnyítsük az üzleti döntéseket.
- A Klubrádió is hasonló irányba terjeszkedett, ők is ott vannak például Debrecenben is. Ennek szerepe volt abban, hogy a Gazdasági Rádió merre nyújtózkodik?
- Teljesen véletlenszerűen alakultak így a dolgok, ott volt eladó rádió, a továbbiakban sem akarunk arra figyelni, hogy mások mit csinálnak. Csupán a mi terveinkre akarunk koncentrálni. Azt a szóbeszédet is szeretném megcáfolni, hogy miután vezérigazgatónk, Szabadkai Balázs a Rádió1-nél dolgozott az elmúlt tíz évben, mi ezzel a csatornával kívánnánk fuzionálni, s ez szolgálná növekedésünket. Ez egy alaptalan pletyka.
- Információim szerint az országhatárt is át akarják lépni.
- Két éven belül a teljes Kárpát-medence gazdasági hangja kívánunk lenni. Technikailag most jutottunk el oda, hogy ez számunkra megfizethető. Elképzelésünk szerint ez is a magyarországihoz hasonlóan működne, vagyis például a marosvásárhelyi rádió egy idősávban a helyi híreket sugározná, a többi időben pedig a Gazdasági Rádió adását.
- Ebben mi vezérli önöket? A nemzettudat építése, a cég értékének növelése, vagy egyéb gazdaságossági szempont?
- Mindegyik, a gazdasági szempont letagadhatatlan, s természetesen pénzről van szó, ahogyan cégértéknövelésről is - a Kárpát-medence magyarságához szóló rádió egy értékes média. A határ két oldalán lévő vállalkozások összekapcsolásában is szerepe lehet egy ilyen rádiónak, s emellett a régióban a gazdasági kifejezések - például a könyvelési alapfogalmak - megértetésében is, hisz a különböző szomszédos országok magyarlakta területein ennek kapcsán teljesen más kifejezéseket használnak.
- A terjeszkedéshez szükséges befektetés és annak hozadéka között milyen viszony van?
- Idén csak szolid nyereség szerepel a terveinkben, ugyanis előbb kell terjeszkedni és beruházni, s csak később becsülnek meg bennünket az ügynökségek magasabb percenttel. Azt gondolom, hogy egy-két éven belül nagy gazdasági eredmény nem várható, ebben az időszakban inkább tőkebefektetésre lesz szükség, a tulajdonos erről biztosított bennünket. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy elvállaltam az elnöki pozíciót.
- Információim szerint a közelmúltban 30 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a tulajdonos.
- Így van, ez már megtörtént, s el is költöttük.
- Mire? Piaci információk szerint korábban a rádió likviditási problémával küzdött s esetenként elmaradt a dolgozók fizetése.
- A tőkeemelés egy részét a korábbi likviditási hullámvölgyek elsimítására fordítottuk, s nem tagadom, valóban előfordult, hogy késve utalták a munkabéreket. Mivel nagyon értékes szakembereink vannak, akiktől komoly munkát várunk el, nem lehetséges, hogy a jövőben késsen a fizetésük. A tulajdonostól egyébként további folyamatos tőkejuttatásra számíthatunk a terjeszkedéshez és azokhoz az esetleges költségekhez, amelyeket mi nem tudunk kitermelni. Önálló gazdasági egységként számolnak velünk és nyereségesnek kell lennünk, de az átmeneti időt, amíg át nem billen a balansz, azt megkapjuk. Ezzel vállaltam el a feladatot, tehát nem egy lehetetlen küldetés ez számomra.
- Milyen bevétellel számolnak, figyelembe véve, hogy a gazdasági válság miatt az utóbbi években jelentősen visszaestek a reklámköltések?
- Igen, 2009-ben a rádiók bevétele általában mérséklődött a korábbi évekhez képest, eközben a Gazdasági Rádió növekedni tudott, mivel egyre többen akarták megérteni a válság mögött meghúzódó folyamatokat. Aki minket hallgatott, annak nem kellett elmagyarázni az amerikai másodlagos jelzálogpiaci problémákat a válság köztudatba robbanásakor. A többi rádió ismerkedett a fogalmakkal, mi akkor már hónapok óta boncolgattuk a hátteret. Idén már érezzük, hogy erősebb marketingre, az értékesítés felpörgetésére lesz szükségünk ahhoz, hogy 300 millió forintos tavalyi árbevételünket tartani tudjuk. Ehhez az kell, hogy az a partnerünk, aki nálunk akarja elkölteni a pénzét, a lehető legjobban járjon, vagyis értelmes tartalmat kapjon és legyen visszacsatolása. Ügyfeleink nagy része évek óta kitart mellettünk, hisszük, azért, mert mérhető a haszna annak, hogy jelen vannak a Gazdasági Rádióban. A tulajdonos szempontjából valójában nem is az a leglényegesebb, hogy 23 vagy 46 millió forint nyereséget termel, bár ez is fontos, de talán ennél is lényegesebb, hogy ez az adó budapesti vagy országos, netán Kárpát-medencei rádióként mennyire értékes. Mi tehát a cég értéknövekedéséért vagyunk felelősek.
- Mindeközben változik-e a rádió szerkesztői csapata, illetve az adó tartalma?
- Két változást tervezünk: a szöveges tartalom arányát növelni szeretnénk a zenével szemben, de a rendkívül népszerű esti, igényes zenei sávunkhoz, ígérjük, nem nyúlunk. A másik változás, hogy nincs változás, vagyis a csapat együtt marad, a szerkesztőség valamennyi tagjára számítunk.
