Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A játékfilmekével azonos nézőszám csak jóval több erőfeszítés és anyagi ráfordítás árán érhető el az animációs filmek esetében a magyar piacon, míg egyes nyugat-európai országokban tömegeket mozgatnak meg a rajzfilmek – derült ki a SzimplaFilm által szervezett AniFest2 című animációs filmfesztiválon tartott kerekasztal-beszélgetésen. A magyar közönség jellemzően nem a témát keresi, hanem szereplőket, sztárokat választ a moziban, ezért sokkal nehezebb animációs filmet eladni – mondta Fedeles Szilvia, az SPI International Kft. filmforgalmazási vezetője. Sajátos problémája a hazai piacnak egyben az is, hogy a legtöbb európai animációs film hátteréül szolgáló történet és ennek szereplői ismeretlenek, de a képregényeknek sincs kultuszuk Magyarországon, pedig utóbbiak számtalan animációs feldolgozás alapját adták.
A magyarországi független filmforgalmazók a következő évben viszonylag kevés animációs alkotás bemutatására vállalkoznak, ezek zömében állatos, 3D technikával készült filmek lesznek. A következő időszakban számos, a Srek-hatást meglovagoló alkotással találkozhatunk majd, mivel a Srek volt hosszú idő után az első olyan rajzfilm, amely beültette a mozikba a kamasz korosztályt. A közönségfilmek mellett persze néhány művészfilm is bekerül a 2005-ös választékba, amelyektől a legjobb esetben is legfeljebb 30–40 ezres nézőszámot várhatnak a forgalmazók. Míg azonban egy animációs művészfilm esetében a 20–30 ezres nézőszám is jónak számít, addig a családi-, illetve közönségfilmek esetében a független forgalmazók 150–160 ezres, a nagy forgalmazók pedig 400–500 ezres nézőszámot várhatnak – mondta Fedeles Szilvia.
A szakember hozzátette, hogy minden esetben legalább fél-, de inkább egyéves munka előzi meg a bemutatót. Jellemzően minden bemutatóhoz szükség van televíziós, rádiós és nyomtatott sajtós médiatámogatóra is a szponzorok között. A propaganda egészen eltérő lehet attól függően, hogy közönségfilmről vagy művészfilmről van-e szó: ez utóbbi esetében a fesztiválokon való vetítés szinte elengedhetetlen, míg sikerfilmek esetében sok múlik a klasszikus reklámon és a rajzfilm szereplőit ábrázoló tárgyak terjesztésén, az ezekhez kapcsolódó játékokon. Nyereségesség szempontjából sokszor a mozivetítés is a promóciós ráfordítások közé sorolható, ugyanis sokszor csak a DVD vagy a videokiadás hozza be a filmek – jó esetben – 5–10 százalékos profitját a független forgalmazók számára.
