Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A péri repülőtér most megkezdődött fejlesztése már a rendszerváltás óta napirenden volt, de a tulajdonviszonyok miatt nehezen lehetett előrelépni: az egykori Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) által működtetett reptér a hadügyi tárca tulajdonát képezte, majd onnan átkerült az ÁPV Rt.-hez.
Bár az ország legnagyobb alapterületű füves repülőterét (akkora, mint Ferihegy I.) a Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Szövetségének égisze alatt sikeresen tovább működtették, még vitorlázó Európa-bajnokságot is rendeztek, volt olyan időszak, amikor az ÁPV legelőként hirdette eladásra a területet. Persze ez sem a fenntartóknak, sem a környező településeknek, Pérnek és Győrnek nem tetszett. 1995-ben azután a péri, a győri, valamint a megyei önkormányzat a repülőtér üzemeltetőivel közösen létrehozta a P-AIR Kft.-t, azzal a céllal, hogy a területet nemzetközi forgalom fogadására is alkalmas légikikötővé fejlesztik. Amihez viszont nélkülözhetetlen a szilárd burkolatú kifutópálya.
A P-AIR ügyvezető igazgatója, Vadász László szerint az igazi bonyodalmak csak ekkor kezdődtek. Sokszor egészen kilátástalannak látszott a fejlesztés, míg hét év után végre eljutottak oda, hogy 2002. október 11-én megtörténhetett az első kapavágás. Ehhez kellett egy sikeres, 600 millió forintot hozó PHARE-pályázat, és nagy lökést jelentett az Audi egymillió eurós támogatása. Szeptember 22-én megszületett a kormány döntése is a tulajdonviszonyok rendezéséről. Lőre Péter, az Audi kommunikációs vezetője szerint cégük azért támogatta a fejlesztést, mert munkatársaik számára lényegesen lerövidíti majd az ingolstadti központ és Győr közötti utazást.
Simon Tamás
