Szlovákiában visszatérő gyakorlat, hogy a lapok üres címoldallal tiltakoznak a kormány cenzúrázási kísérletei ellen, így volt ez Meciar idejében és így volt a legutóbbi akcióknál, 2008 tavaszán, amikor a Fico-kabinet sajtótörvénye ellen tiltakoztak. A Radicová-kormány már jelezte, hogy 2011 első felében módosítani fogja e törvényt, konkrétan korlátozni fogja a közszereplők válaszadási jogát a médiában. Nem élhetnek majd a válaszadás lehetőségével, ha a sérelmezett kijelentés a közfeladatuk ellátásával kapcsolatos, ám magánszemélyként továbbra is kérhetik, hogy reagálhassanak.
A jelenlegi jogszabály legtöbbet kifogásolt része ugyanis épp a válaszadási jog, ami arra az esetre is vonatkozik, ha az újságíró igazat írt. 2008. június 1-jétől a lapnak olyan választ is közölnie kell, amelyben az érintett olyan igaz tényre reagál, amely nem érintette negatívan az ő személyiségi jogait. A sajtóválaszt az újságnak a kézhez vétel utáni három napon belül kell közölnie - heti- és havilapok esetében a következő számban -, a reakciót kiváltó cikkel egyenértékű helyen, ugyanolyan betűtípussal és ugyanolyan terjedelemben, különben pénzbüntetést kap. A válaszadáshoz való joggal a politikusok is élhetnek - a nyugati államok nagy részében ezt nem tehetik meg.
Az információforrás védelme az újságíró kötelessége, bár a legtöbb sajtótörvény ezt csak jogként határozza meg - az egyedüli európai kivétel Svédország. Az EBESZ korábbi állásfoglalása alapján a lapoknak és maguknak az informátoroknak is problémájuk lehet belőle később, ha a forrás védelmét kötelességként és nem jogként határozza meg a törvény. A szlovák újságírói szindikátus véleménye szerint a törvény diszkriminatív az internetes média szerkesztőivel szemben, mivel említést sem tesz róluk. A szervezet szerint többször előfordult már, hogy internetes újságok munkatársainak nem akartak információt adni tisztségviselők.
