A vállalatok mintegy fele tervezi, hogy a jövőben többet költ a kockázatkezelési és megfelelési programokra - derül ki az Ernst & Young legújabb felméréséből. A válság alapvetően megváltoztatta a kockázatmenedzsment eszközrendszerét, ennek jelei már Magyarországon is látszanak, pedig itthon még nem tartozik a tipikus vállalati kérdések közé a kockázatkezelés.
Nemzetközi viszonylatban a már működő kockázatmenedzsment-gyakorlatok hatékonyságának és eredményességének növelése a cél. A cégek árbevételük négy százalékát költik általában kockázatmenedzsmentre, vagyis érthető, hogy törekednek a hatékonyság növelésére. A külföldi vállalatok nagyobb arányban alkalmazzák a kockázati funkciók kiszervezését, a kockázati jelentések összehangolását, valamint a belső audit funkciók újragondolását. A hazai vállalatvezetők szerint kiemelt cél a kockázattudatos kultúra és az ehhez kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.
A belső kontrollt, illetve szabályozási rendszert a hazai vállalatok több mint háromnegyede fejlesztendő területnek tartja, és közel fele szeretne javítani a harmadik félhez kötődő kapcsolatokból eredő kockázatok kezelésén. A jobb vezetői döntéshozatalhoz elengedhetetlen a kockázatok számszerűsítése, modellezése. Ezzel párhuzamosan szükség van a belső szabályozási és kontrollrendszerek ésszerűsítése is - mondta Réthelyi László, az Ernst & Young kockázatkezelési szolgáltatások igazgatója.
