A nagy európai bankok fúziójának ötlete az euró három évvel ezelőtti születése és az EU közös pénzügyi szolgáltatási piacot szorgalmazó kezdeményezései nyomán egyre népszerűbb témává vált a bankok igazgatótanácsi ülésein, de mire a tapogatózó tárgyalásokon és a „mindenki mindenkivel összeáll” típusú pletykákon kívül bármi történhetett volna a képzeletbeli JEB létrehozásának ügyében, a bankvezérek lecsillapodtak. Adrenalinszintjüket már nem a minél nagyobb, annál eredményesebb jelszó dobja meg. Az izgalmak inkább akkor fokozódnak, ha egy bankelnök meggondolatlanul tanulmányozni kezdi az általa vezetett intézmény eredményeit, és csak a rivális mérlegének láttán érez némi elégedettséget.
A helyzet siralmas: a részvénypiacok drámai lejtmenete, a latin-amerikai hiteleken elbukott összegek és az USA gazdaságát övező aggodalmak miatt visszaeső vállalati hitelezés csírájában fojtotta el a szektor konszolidációjának kísérleteit, még olyan országokban is, ahol már valami előrelépés jelei mutatkoztak, mint például Németországban és Olaszországban. A részvénypiacok zuhanórepülése megkérdőjelezi a banki és biztosítási csoport egész koncepcióját, amely abból nőtt ki, hogy egy helyen a pénzügyi szolgáltatások teljes termékskáláját el lehet adni az ügyfélnek. A biztosítóknak a kifizetéseik fedezetét a portfóliójukból kell kitermelniük, és ez arra kényszeríti őket, hogy akármilyen alacsony áron megváljanak részvényeiktől. Ez természetesen rontja az eredményüket - növeli a veszteséget - és elviszi a banknál keletkező profitot.
Éppen elég feladatot ad a bankoknak a saját problémáik megoldása, semhogy még másokét is a nyakukba vegyék, a fúziós lázat pedig gazdasági érvek soha nem is támasztották alá - fogalmazott a J.P. Morgan egykori bankára, aki jelenleg bankoknak adott tanácsokból tengődik. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné teszi az esetleges ajánlattételt, hogy a bankok részvényárfolyama legalább annyira ingadozik, mint a piac egésze. Emellett mindig ott van a bizonytalanság, hogy a felvásárlással vajon nem kerül-e a vevőhöz valamilyen időzített bomba. A fő probléma azonban a UBS Warburg befektetési bank szerint valószínűleg az, hogy a bankoknak egyszerűen nincs elég pénzük a rivális bekebelezésére, mert a tőkeerejük megcsappant, nem utolsósorban a részvényük az utóbbi egy-két évben tapasztalt számottevő gyengülése miatt. Az európai bankok piaci érték alapján készített rangsora alaposan átrendeződött az utóbbi egy évben: a negyedik helyről az elsőre ugrott a francia BNP Paribas, a második helyre szorítva a Deutsche Bankot.
B. P. A.
