Pozsonyi tudósítónktól: Szlovákia számára az volna a legjobb, ha a tervezett Jamal-gázvezetéknek a fehéroroszországi Kobrin városából Lengyelországba vezető ága dél felé fordulna és a kelet-szlovákiai Nagykaposnál (Velké Kapusany) rákötődne a már meglévő és a Slovensky Plynárensky Priemysel (SPP) által működtetett gázvezetékre – közölte tegnapi (CSÜTÖRTÖK) sajtótájékoztatóján Pavol Kinces, az SPP gázművek vezérigazgatója. A lengyel kormány a napokban előzetesen már beleegyezett ebbe a megoldásba, a vonal megépítéséhez szükséges műszaki előtanulmányok elkészültek, jelenleg a projektum gazdasági-kereskedelmi tervezetét dolgozzák ki – tette hozzá Pavol Klinces. A Szlovákia területén 130 km hosszan húzódó leágazás megvalósítása az előzetes tervek szerint 330 millió amerikai dollárba (16 500 millió korona) kerül: az első lépcsőben 2005-ig egy, évi 30 milliárd köbméter földgáz továbbítására alkalmas vezeték épülne, majd 2010-ig egy további, szintén 30 milliárd köbméternyi áteresztőképességű vezeték valósulna meg. Az orosz Gazprommal ez ügyben intenzív tárgyalásokat folytató SPP érvelése szerint Nagykaposnál a szlovák gázművek kiépített infrastruktúrával rendelkezik, kompresszorállomása megfelelő kapacitású, 1999-ben például 88,3 milliárd köbméter földgázt továbbítottak nyugat felé. Pavol Kinces úgy látja, ha sikerülne nyélbe ütni az üzletet, akkor a július 1-től részvénytársasággá átalakuló SPP-t esetleg magasabb áron lehetne privatizálni. A gázművek szerint a projektum sikerét az biztosítja, hogy míg Nyugat-Európában fokozatosan mérséklődik a földgáz kitermelése, addig az energiahordozó iránti kereslet folyamatosan nő. Az Eurogas prognózisa szerint míg 1999-ben az Euópai Unió tagállamaiban 324 mtoe egységnyi földgáz fogyott és a saját kitermelés 180 mtoe-re rúgott, (1 mtoe 1,0733 milliárd köbméternek felel meg) addig 2010-ben az Unió fogyasztása 425 mtoe, kitermelése pedig 180 mtoe lesz, 2020-ban pedig 458, illetve 130 mtoe lesz az idevágó mutató. A kockázatokról szólva Pavol Kinces közölte: az ország szempontjából rossz esetben a Jamal-vezeték déli ága Szlovákiát kikerülve akár Csehországon át is vezethet, továbbá a vezetéket lefektethetik a Balti-tenger fenekén is, végezetül konkurenciát jelenthet a Norvégiából és Algériából származó földgáz is. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa.
