Mire volt jó a tévé ostroma, nem tudni, de ráfoghatjuk, hogy volt egy cél, amit ideig-óráig sikerült elérni. Kedden ilyesmiről már szó sem volt: ami a belvárosban zajlott, az maga volt a teljesen öncélú, értelmetlen és totális agresszió - számolt be a NAPI Gazdaság helyszínen járt munkatársa.
Nem túlzás, hogy a gyűlölet vibrált a levegőben, még ha voltak is pozitív példák, mint a tűzoltó- és vagy a mentőautó átengedése. Igen ám, de a rögtön utána érkező rendőrautót már önkívületben tajtékozva ütötték-rúgták a megjelentek. Ez már nem teljesen ugyanaz a kör volt, mint hétfőn. Voltak ott is focihuligánok persze, sőt, ez valamiféle központi motívummá vált azóta a sajtóban, de a zavargók mögött akkor ott volt egy jelentős méretű nyugodt tömeg. Kedden ez a nyugodt tömeg a Kossuth téren maradt, ahol tulajdonképpen egy szabályos Fidesz-gyűlés zajlott le Fidesz nélkül, zászlóerdővel és Nemzeti dallal.
Hanem a Rákóczi úton közben más volt a helyzet.
Nem lehet ezt másként mondani - kedden a randalírozók között már elképesztően nagy számban jelentek meg a neonácik, ráadásul a militánsabb fajtából. Ahogy ezek gyűlölettől eltorzult arccal masíroztak a Nagykörúton, az néha konkrétan félelmetes volt. És ezúttal a tőlük ideológiailag legtávolabb álló csoportokkal legmélyebb egyetértésben alkottak egységfrontot, ami főleg a beton közös feltörésében, majd dobálásában, később pedig minden kezük ügyébe kerülő tárgy megsemmisítésében merült ki az épületállványoktól a kirakatokig.
A zavargások utolsó felvonását egy nagykörúti gyrosbüfében húztam ki, az arab eladó tehetetlenül nézte végig, ahogy az utcán maradt napernyőit elvonszolják a kopaszok - nem sokan mentünk volna ki a helyében. A Hate Parade sokkal keményebb volt, mint a székházfoglalás - és nem azért, mert ezúttal a cikk szerzőjének is gazdagon jutott a könnygázból.
