Követeléskezelés

Lassan kikopnak a vevőhöz kapcsolt finanszírozók?

Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke szerint komoly esély van arra, hogy konszolidálódik a faktoringpiac. Megállapításai szerint a beszállítóikat faktoring címszóval megsarcolók szerencsére már ma nincsenek sokan, és általában nem is jellemző a piacra. Igaz, sokak fantáziáját mozgatja a megoldás, sőt az építőiparban, a kereskedelemben egy-egy megvalósult példa is felhozható, amikor a vevő "saját" faktoringcégéhez irányítja a szállítót s így húz le róla további bőrt. Csáki szerint az ilyen hozzáállással nem lehet hosszú távon sikereket elérni, mert a beszállítók faktoringon keresztüli "kizsigerelése" drága és csak rövid távú előnyt jelent. A beszállító előbb-utóbb elfordul a rendkívül hosszú fizetési határidőt kiíró s ehhez mellékesen fizetési megoldást (faktoringot) kínáló megrendelőtől, vagy ellehetetlenül, és akkor a megrendelő újabb partner után nézhet, ami új kockázatot és többletköltséget is jelent. Molnár Tamás, az MKB faktoring üzletágát irányító igazgató szerint átalakulás ugyan van, de ez rövid távon még korántsem biztos, hogy előnyt jelent: a nagykereskedő cégek aránya folyamatosan csökken, megnőtt viszont a gyártók (különösen márkaneves gyártók) aránya, akik már közvetlen beszállítási kapcsolatban állnak a hipermarketláncokkal. Őket hatványozottabban sújtja a finanszírozási teher. Egyrészt a gyártás (vagy gyártatás) eleve finanszírozásigényesebb, ráadásul az ő beszállítóik nem tudnak olyan fizetési határidőket adni, mint amit tőlük a másik oldalon a vevőik megkívánnak. Mindehhez hozzátehetjük, hogy a közvetlen beszállítói szerződések sok esetben jelentős kockázatot hordoznak (nyomott akciós árak, előre nehezen tervezhető szállítási mennyiségek, magas kötbérekkel társítva, a gyakorlatban szinte korlátlan visszáruzási lehetőség), aminek következményeként probléma esetén kártyavárként dőlhet össze az e nélkül is kiélezett likviditás. Molnár szerint jelenleg ez a piaci adottság, és nem is várható jelentős változás. A kérdés csak az, hogy a piac "józanabb" szereplői mit tudnak tenni. Deme Géza, a CIB Faktor értékesítési vezetője szerint jellemző tendencia, hogy a beszállítóknak diktáló multik uralta piacon a fizetési futamidők nőnek. Szerinte ilyen szempontból a faktoring nem pénzt von el a szállítótól, hanem a kész helyzethez alkalmazkodva speciális finanszírozással juttat likviditást olyan cégeknek, amelyek a hagyományos hitelezési formákban nem vagy csak kevesebb forráshoz juthatnának. Az UniCredit álláspontja szerint a faktoring valójában nem kötelezően előírt eszköz, hanem sokszor az egyetlen szóba jöhető megoldás a hosszú fizetési határidők finanszírozására. E szolgáltatás nélkül sok beszállító eleve kizárná magát a piacról, így esélye sem lenne a talpon maradásra. A banki hátterű faktorcégek saját gyakorlatukat megfelelőnek tartják, hiszen a szolgáltatáshoz vevőbiztosítás és professzionális behajtás is kapcsolható, ám a szakértők eközben arra figyelmeztetnek, hogy sok vevő és szállító közötti megállapodásnál (főleg a kereskedelemben) "külső" faktoringcég labdába sem rúghat.

Több irányból darálják

A magyar húsipari ágazat válsága nem új keletű: míg a '90-es években a húsfeldolgozók száma meghaladta az ezret, ma csupán néhány száz működik. A hazai sertésállomány az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, 2007-re nem érte el a 4 milliót. Ráadásul a honi húsfeldolgozás 2005-ben elveszítette nettó exportőri pozícióját, igaz, ehhez az uniós csatlakozás nyomán megnyíló határok és ennek minden gondja is kellett. Magyarország jelenleg az európai sertéshús-előállításnak alig két százalékát adja. Az ország éves húsipari forgalma 300-350 milliárd forintra tehető, aminek körülbelül a húsz százalékát teszi ki az export. Szentirmay Péter, a Credit Risk Solutions Kft. vezetője szerint az ágazat nehéz helyzetét jól jellemzi az is, hogy az elmúlt években olyan nagy múltú húsfeldolgozó cégek váltak fizetésképtelenné, mint a Hajdú Bét, a Nyírségi Szárnyas, a Zalahús vagy éppen a teljes Carnex-csoport. A fentiek nyomán a húsipar termelése egyre erősebben koncentrált: jóval kevesebb, mint félszáz vállalat adja a hazai termelés háromnegyedét és az export döntő többségét. A vágóüzemeket illetően mindössze hat vágóhíd teljesítménye haladja meg az évi 200 ezer sertést, ez a feldolgozói kör biztosítja a teljes magyarországi vágókapacitás 60 százalékát. Az EU-ban folyamatos túlkínálat figyelhető meg a sertéspiacon, emiatt a honi sertéstenyésztőknél lényegesen korszerűbb és költséghatékonyabb technológiával termelő külföldi beszállítók nyomott áron szállítják a sertést a magyar feldolgozók részére. Tavaly az importált élősertés aránya 15 százalék volt. Érdemes megjegyezni, hogy az euró/dollár árfolyamváltozása miatt a korábban még annyira stabilnak tekintett piacok, mint a távol-keleti esetében is visszaesést éltek meg a vezető európai sertéstartó államok (Dánia, Hollandia). Az Európában maradó sertéstömeg további árcsökkentő tényezőként hat a hazai felvásárlási árakra. A 2005 óta tartó lengyel-orosz húsvita miatt is jelentős mennyiségű lengyel sertés került nyomott áron az országba. Sovány vigasz, hogy a lengyel sertéshúsexport Oroszországba történő 2007. decemberi újraindulását követően a helyzet valamennyire változik majd - az bizonyos, hogy kismértékben emelkedtek a hazai felvásárlási árak az idei év első két hónapjában, ám ez messze nem ellensúlyozza a takarmányárak drasztikus emelkedését. A hazai piacot ugyanakkor ezen felül komolyan nyomja, hogy a versenyt az áruházláncok arra használják fel, hogy lenyomják a felvásárlási árakat. Az uniós csatlakozást követően megjelent import késztermék felvásárlási ára évről évre csökken: tavaly a darabolt sertéshúsok hazai feldolgozói ára átlagosan 5 százalékkal esett, miközben a nagy hipermarketekben ezen hústermékek fogyasztói ára átlagosan mintegy 8 százalékkal emelkedett. Szentirmay Péter várakozásai szerint a 2008-as év is jelentős kihívások elé állítja az ágazat szereplőit (sertéstartókat, húsfeldogozókat). A beszállítói-vevői árprés erősödése mellett a hazai forgalomban a reáljövedelem csökkenése miatt stagnáló/visszaeső hazai fogyasztás, exportoldalon pedig a versenyképességet jelentősen befolyásoló erősödő forintvolatilitás befolyásoló hatásaival kell szembenézni. A meglehetősen eladósodott ágazat számára így erre az évre is minimális eredményesség (vagy veszteség) prognosztizálható, ami számos kevésbé tőkeerős piaci szereplő számára komoly működési-finanszírozási problémákat jelenthet. A húsiparban az elmúlt években megfigyelhető koncentrálódás a közeljövőben tovább folytatódhat, a Pick/Délhús és a Debreceni Hús csoportok domináns jelenléte mellett a közepes vállalkozások romló helyzetére és a kisebb piaci szereplők erősen differenciált fejlődésére kell számítani a közeljövőben.

Teret nyert a biztosított faktoring

Míg a korábbi években a faktoringcégek lényegében csak visszterhes faktoringot ajánlottak, az elmúlt időszakban egyre jobban előtérbe kerül a biztosított, vissztehermentes faktoring. A visszterhes faktoring esetében az ügyfél nem mentesült a vevő nem fizetésének kockázatától - amennyiben a vevő nem fizet és a (puha) behajtás sem hoz eredményt, úgy a faktorcég a számlát visszaadja, az átutalt előleget pedig visszaköveteli a szállítótól. Talán nem véletlen, hogy a faktoringvállalkozások partnerei is egyre jobban igénylik ezt a terméket. Deme Géza, a CIB Faktor értékesítési vezetője szerint egyre több ügylet lebonyolításakor vállalják - esetenként biztosító nélkül is - az akár százszázalékos mértékű biztosítást. A szakember szerint erre azért van lehetőségük, mert egyre nagyobb azoknak a cég- és piaci információknak, iparági elemzéseknek a tömege, amelyek rendelkezésükre állnak a piaci szereplőkről. A biztos piaci információk mellett nem elhanyagolható kérdés - hívja fel a figyelmet az UniCredit Bank -, hogy a vissztehermentes faktoringmódszerek csak akkor alkalmazhatók, ha a faktorált tevékenységhez kapcsolódó esetleges szállítási-minőségi problémák megfelelően körülhatárolhatók. Csáki Ferenc, a Magyar Factor vezérigazgatója szerint minden esetben az ügyfél választja meg, hogy visszkeresetes vagy visszkeresetmentes konstrukcióban szeretne faktorálni. A többletteherről nyilatkozva Csáki arról beszél, hogy náluk a visszkeresetmentes faktoring költsége kb. 15-30 százalékkal magasabb, mint a visszkeresetes faktoringgé. Több helyen - így a CIB-nél is - a biztosított követelések felárát nagyban meghatározza, hogy a bank a biztosító partnerének régi és megbecsült ügyfele. Ennek köszönhetően a bankon keresztül rendkívül kedvezményes áron érhető el biztosítás: általában a bruttó számlaérték 4-5 ezreléke e szolgáltatás díja. Molnár Tamás, a piacvezető Euler-Hermes Hitelbiztosítóval dolgozó MKB Bank igazgatója szerint maga a díj sok mindentől függ - forgalomtól, tételszámtól és hogy szükséges-e finanszírozás is vagy csak beszedés -, mindösszesen szerinte azonban maximum 0,5 százalékkal növeli meg a faktorálási költséget. Ahogy azt Soós Gábor, az UniCredit Factoring Zrt. vezérigazgatója elmondta, a biztosítás költsége elenyésző ahhoz a haszonhoz képest, amelyet a bedőlt követelések elkerülése biztosít. Sokszor egy egyszeri követelés bennragadásának árából akár 10 évig is lehetne vevőbiztosítást fizetni. A Budapest Bank szerint a biztosított faktoring lényegében alig észrevehetően drágább a a normál visszkeresetes faktoringnál. Az ügyfél vevőinek biztosító által történő bevizsgálása és a limit megállapítása azonban minden esetben egy fix költséggel jár az igénybe vevő részére. A faktorcégek sokkal inkább vevőnként, mintsem portfólióalapon szeretik biztosítani követeléseiket. Így tesz a CIB, a Magyar Factor és a partnerkapcsolatot az Atradiusszal kiépítő Erste is. Az UniCredit arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztosítás igénylése mindig belső döntés és az ügyféllel való egyeztetés eredménye, hiszen nem minden vevő esetében van rá szükség. Persze vannak más megoldások: a Budapest Bank például a saját portfólióját biztosíttatja, de ezen portfólió az ügyfelek igénye szerint alakul. Az előzetes limitkérés körülményeit a biztosítóval kötött megállapodásuk szabályozza; vannak olyan esetek, amikor limitet kell igényelniük, de természetesen nem követelésenként. Molnár Tamás, az MKB Faktor igazgatója szerint viszont a legnagyobb állománnyal rendelkező faktoroknak már inkább érdemes tételes biztosítást kötnie (vevőlimitekre), mivel az amúgy jól fizető és biztos vevőkre eső biztosítási díjhányadot nem tudnák a szállítókra terhelni. Az MKB Bank ezt a gyakorlatot követi, így faktoringpartnereit csak abban az esetben terheli ilyen jellegű költség, amennyiben a szolgáltatást igénybe veszik (ebből következően a szállító faktorszerződésében nem biztosított követelésekre az MKB nem köt a háttérben biztosítást). Arra a kérdésre, mennyire engedékenyek a faktorcégek azokkal a partnerekkel szemben, akik vevőjük esetében limit feletti szállításra kér engedélyt, meglehetősen eltér a cégek válasza. A Magyar Factor csak a limitig vállalja a visszkereset-mentességet, azon felül visszkeresetes lesz a faktorált követelés. A banki hátterű cégeknél ugyanakkor üzletpolitikai döntés alapján, egyedi elbírálással maradhat a vissztehermentes részben a követelés. Az MKB egyedi elbírálással fogadják el ezt, amennyiben a szállító banki kockázata elbírja. Ez elsősorban akkor jöhet szóba, ha a faktorügyfélnek más MKB hitelkapcsolata is van. A gyakorlatban azonban az a jellemző - mondta el Molnár Tamás -, hogy mivel folyamatos kapcsolatban állnak ügyfeleikkel, a várható limitigényekre igyekeznek már a faktorszerződés módosításával (keretemeléssel) felkészülni. Hitelbiztosítás esetén ez azt jelenti, hogy egy szállító - egy vevő esetben keretemelést kezdeményeznek, ennek átfutási ideje pár nap.

Új követelésbehajtó cég Magyarországon

Saját követelésbehajtó céget alapított Magyarországon az Atradius Hitelbiztosító. Az Atradius Collections életre hívását a hazai gazdaságban tapasztalható jelentős körbetartozások, a tovább gyengülő fizetési morál, a hitelezők elégtelen jogi védelme, valamint a magas fizetésképtelenségi ráta indokolta - mondta Harka Péter, a társaság magyarországi fióktelepének vezetője. Az adatok egyértelműen alátámasztják az igényt: tavaly 9823 felszámolási eljárást indítottak hazánkban, 2006-ban ez a szám még "csak" 9559 volt. A cég magyarországi tapasztalatai szerint az elhúzódó felszámolásokra tekintettel nagy lesz az igény a peren kívüli követelésbehajtásra - az új cég ezen a területen igen aktív akar lenni. Az Atradius Collections nemzetközi növekedési stratégiájának részeként egyébként az elmúlt hét hónapban új irodát nyitott Magyarországon kívül Kanadában, Írországban, Hongkongban és Szingapúrban. A világszerte 16 irodával rendelkező követelésbehajtó cég 2007-ben bevételeit 18,1 százalékkal, alkalmazottai létszámát 25 százalékkal növelte.