Követeléskezelés

A hitelbiztosítás a megelőzés eszköze

A hitelbiztosítás mint elnevezés megtévesztő: ez esetben ugyanis korántsem olyan passzív szerepről van szó, mint a hagyományos a biztosítás esetében. A hitelbiztosítók szerepe ugyanis nem akkor kezdődik, amikor a káresemény bekövetkezik, sokkal nagyobb a megelőzés területén, de arra is akad példa, hogy a társaságok közvetítői szerepet vállalva igyekeznek úrrá lenni partnerük ügyfelének fizetési problémáin. Esettanulmányunk négy külön történetet dolgoz fel.

A bankoké lesz a faktoringpiac

Minden jel szerint a hazai faktoringpiacon a banki hátterű cégek viszik a jövőben a prímet. A CIB Faktor álláspontja szerint a nehezedő makrokörülmények miatt a kondíciók és a konstrukciók versenye mellett a kockázatvállalás terén is kénytelenek versenyt futni a faktorszolgáltatók. Az egyes iparágakat - például az építőipart - általánosan érintő fizetési nehézségek és válságok könnyen magukkal ránthatják a kisebb, stabil befektetői háttér nélküli faktorcégeket. Az Erste álláspontja szerint a független faktorcégek növekedése már csak azért is nehézkessé válik az idén, mert számottevő költségtartalékaik nincsenek, ezért akvizícióval történő piaci térhódításuknak sincs realitása. Szabó Ilona, a Budapest Bank üzletágvezetője szerint a jelen gazdasági és forráshiányos környezetben a források a bankok számára is felértékelődtek, és ez a forrásköltség emelkedésében is tükröződik: még nehezebb a bankfüggetlen faktorcégek sorsa, hiszen ki vannak szolgáltatva refinanszírozó bankjaiknak. Ez továbbra is a konszolidációt erősíti. Molnár Tamás, az MKB igazgatója mindehhez azt teszi hozzá, hogy a gazdasági környezet, a fizetési morál és jogérvényesítési problémák miatt jóval kockázatosabbá váló faktoring a piac gyorsabb és hatékonyabb reagálást tesz szükségessé, ami oda vezet, hogy tovább egységesednek a faktorálási feltételek. Ennek következtében tovább nőhet a banki hátterű faktorszolgáltatók aránya. Emellett ugyanakkor Molnár szerint a bankfüggetlen faktorszolgáltatók is megtalálhatják helyüket a piacon személyre szabottabb és szorosabb ügyfélkezelést biztosító eljárásaikkal vagy kifejezetten problémás követelések kezelésére szakosodva. Hasonló állásponton van az UniCredit Bank is: szerintük a szélesebb portfólióra támaszkodó, a piaci réseket megtaláló cégek tovább tudnak fejlődni. Csáki Ferenc, a legnagyobb "független" cég, a Magyar Factor vezérigazgatója szerint a kockázatok iránti érzékenység elsősorban a bankokra, illetve a banki faktorcégekre jellemző, amelyek "tömegtermeléssel" próbálkoznak. Nem véletlen - hívja fel a figyelmet -, hogy az évek óta tartó trenddel ellentétben a bankok és banki faktorcégek aránya csökkent a teljes forgalmat illetően.

Utolsó esély helyett lényegi megoldás

Sokak szerint részben a bankok is hibásak abban, hogy a faktoring nem került a helyére, mivel számos pénzintézetnél a faktorálás jelentős része még ma is amolyan "utolsó esély" jellegű finanszírozóként jön számításba és nem aktív követeléskezelő eszközként. Csáki Ferenc, a Magyar Factor vezérigazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke szerint a szemlélet átalakulása mind a banki szolgáltatóknál, mind a faktoringot igénybe vevőknél elengedhetetlen a piac tartósan dinamikus növekedéséhez, hiszen a jelenlegi helyzet ma még távol áll a nyugat-európai üzleti mentalitástól. Szerinte ugyanakkor a fejlődés az elmúlt évek távlatából mindenképpen érzékelhető. Deme Géza, a CIB Faktor értékesítési vezetője szerint valóban kevesebb vállalkozás ismeri a faktoring nyújtotta lehetőségeket, mint amennyi profitálni tudna e követelésmenedzselési forma előnyeiből. Az egyszerű finanszírozásnál a faktoring többet nyújt a követelések nyilvántartása, beszedése, biztosítása által is. De ha csak a finanszírozást nézzük is: a követelések eszközcsoportját általában egy faktorcég értékeli legtöbbre, ezúton nyerhető ki a legtöbb finanszírozás a követelésekből. Ha ezt felismerik, megtapasztalják a cégek, akkor a faktoring nem utolsó esély, hanem - különösen kezdő, vagy kevés tárgyi eszközzel rendelkező cégek esetén - az elindulást segítő ugródeszka lehet a vállalkozások számára. Az Erste meglátása szerint épp a banki tulajdonú faktorcégeknél történik paradigmaváltás és a hitelképes vállalkozások kezdik használni a faktorálást, tehermentesítve így egyéb fedezeteiket, amelyek terhére a bankok például beruházási és akvizíciós hiteleket tudnak nyújtani. Soós Gábor, az UniCredit Factor vezérigazgatója szerint a szemléletváltás a pénzügyekben sem megy könnyebben, mint akármelyik másik területen, de meggyőződése, hogy aki már egyszer vállalkozóként aktívan faktorált, az megtapasztalhatta ennek minden előnyét. A szakember szerint gyakori példa, hogy az olyan vállalkozók, akik igénybe vették már, egymásnak adják tovább, ajánlják ezt a szolgáltatást.

Rekordokra számítanak a bankok

Jelentős viharokat kavart a közraktárjegy fedezete melletti finanszírozást vállaló bankok körében, hogy az Első Danubius Közraktározási és Kereskedelmi Zrt. engedélyét pénzügyi problémák miatt június közepén visszavonták, felügyeleti biztost nevezve ki az intézményhez. A közraktározási piac területén kialakult nem éppen kedvező helyzet némileg rendeződni látszik azzal, hogy a közraktározási tevékenysége alól felfüggesztett és másik két működő közraktár között a napokban megállapodás jött létre a közraktári szerződések átvételére vonatkozóan - tudtuk meg a CIB Banktól. Hozzátették: ez a fejlemény hitelintézeti szempontból mindenképp megnyugtató, hiszen a bankok, a letevők, a raktárt bérbeadók, a közraktári jegyen feltüntetett egyéb jogosultak döntésétől teszik függővé, hogy mely közraktárral kívánják a szerződéseket átkötni. Az előállt helyzetet - hangsúlyozta Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója - jól működő monito-ring-rendszerüknek köszönhetően időben tudták kezelni. A K&H-nál úgy látják, hogy a történtek igazolták saját gyakorlatukat. E szerint csak jól ismert saját ügyfeleket finanszíroznak és a piaci mozgásokat, tendenciákat követve határozzák meg a konkrét hitel mértéket. Az Erste Bank szakértői szerint fontos látni, hogy ez a finanszírozási forma is hordoz magában kockázatokat. Az elmúlt évben voltak nagyobb összegű visszaélések, amelyek a közraktárakat és a finanszírozókat is megfontoltságra késztetik. Bár a kockázatokat a finanszírozók megpróbálják lefedni, az Erste szerint mindenképpen szükség lesz ezen a területen a piac újraszabályozására vagy szemléletváltásra. Ennek első lépése, hogy a finanszírozók egyaránt minősítik a hitelfelvevőt és a közraktárakat is, valamint a piaci szabályozás teljessé tételének érdekében folyamatos a párbeszéd a közraktárak, biztosítók és finanszírozók között. Szabó János, a Budapest Bank (BB) agrárszakértője szerint egyébként az igények kielégítését is nehezíti, hogy egy közraktár kikerült a piacról. Az igazi szezon még nem indult el, de azt már többen is említették, hogy az átlagosnál várhatóan jobb termés jelentős keresletet generálhat. A K&H közraktári hitelei - éppen a közraktározott áruk természetéből adódóan - jelenleg minimumon vannak, már csak kukorica- és műtrágyatételeket finanszíroznak. Az új betakarítások raktárba kerüléséig futnak gyakorlatilag ki az egy évvel ezelőtti termések és a kapcsolódó hitelek. Árpából - tudtuk meg BB-nél - már tucatnyi tételt közraktároztak. A letevők főként állattartó telepek és gabonakereskedő cégek. Szabó elmondta, hogy az árpa betakarítása befejeződött, az átlagtermés meghaladja az előző évek átlagát, de a felvásárlási árak a múlt évinél alacsonyabbak. Az őszi búza betakarítása a kezdeténél tart, ezért a felvásárlás is alig kezdődött meg. A magasabb árak reményében a termelők kivárnak az értékesítéssel, ki-ki likviditási körülményétől függően helyezi közraktárba készleteit. A jó sütőipari értékű búza iránt élénk a kereslet, a BB felkészült a malmok és gabonakereskedők készleteinek meghitelezésére. Az idén az állomány további dinamikus növekedését prognosztizálja az UniCredit is. Ami nemcsak a rekordtermés kilátásainak (ami előreláthatóan a raktározott gabona mennyiségét is jelentősen növelheti), hanem az emelkedő terményáraknak, valamint a gazdálkodói hitelképesség javulásának köszönhető. A terményárak emelkedése azt eredményezheti, hogy a megerősödő gazdák kevéssé szorulva arra, hogy termékeiket azonnal eladják, ki tudják várni a terményárak magasabb szintjét.