Bár a szennyvíz-elvezetés, a vízellátás kérdése vagy a szemétkezelés az ókori nagyvárosok megjelenése óta probléma, az intenzív gazdasági növekedés és az erőteljes népesedés káros mellékhatásainak mérséklése csak az 1960-as években kezdett az emberek gondolkodásának, majd fokozatosan a cégek stratégiájának, filozófiájának középpontjába kerülni. A modern ipar megjelenése előtt az emberiség tevékenysége viszonylag csekély mértékben hatott a természetre, az ipari forradalmat követő években azonban robbanásszerűen megnőtt a fosszilis energiahordozók - a szén, később a kőolaj, a földgáz - készleteinek kiaknázása és ennek következtében a szén-dioxid-kibocsátás.
Gyorsan világossá vált, hogy a víz-, a levegő- vagy a talajszennyezés rövid és hosszú távon is komoly gazdasági károkat okoz és a szennyezések nem ismerik az államok határait, tehát a megoldáshoz csak széles körű nemzetközi - sőt, ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy globális - összefogással vezet az út.
Zöld út a világpolitikába
Aurelio Peccei olasz közgazdász és Alexander King skót természettudós 1968-ban létrehozta a Római Klubot: ez a független szervezet a világ különböző országaiban élő, globálisan gondolkodó értelmiségieket tömörítette. A klub tagjai a XXI. század közepére környezeti katasztrófát jósoltak, és megoldási javaslataikkal, amelyek szinte kizárólag a gazdasági növekedés mérséklését célozták, komoly vitákat gerjesztettek és napirenden tartották a globális problémák kérdéseit.
Amikor U Thant, az ENSZ főtitkára 1969-ben a tagállamokhoz intézett beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet a történelem során először veszélyezteti létében az egész emberiséget, a környezetvédelem a világpolitika fő témái közé is bekerült. Egyre több államban hoztak létre környezetvédelmi szerveket, szavaztak meg törvényeket, az Európai Unió pedig meghirdette első környezetvédelmi akcióprogramját. Ebben a közösség először fogalmazta meg környezetvédelmi céljait és az alapelveket.
Az EU környezetvédelmi politikáját jelenleg a hatodik környezetvédelmi akcióprogram foglalja keretbe, ami a 2001-2010 közötti időszakra vonatkozik. Legfontosabb pontjai a környezettel kapcsolatos közösségi joganyag teljes körű végrehajtása, a fenntartható fejlődést lehetővé tevő politikák és megközelítések átvétele vagy a közúti közlekedés alternatíváinak közösségi pénzügyi támogatása.
A világbéke és az éhínség előtt
Nemcsak a civil szervezetek, az államok, hanem a gazdasági társaságok is egyre fontosabbnak tartják a környezetvédelmet: amellett, hogy a cégeket jogszabályok kötelezik számtalan előírás betartására, a gazdasági érvek és a társadalmi szerepvállalás is egyre többet nyom a latban. A nemzetközi zöld mozgalmak aktivistái "a legnagyobb globális környezetvédelmi kampánynak" nevezték a Honda kezdeményezését, amelynek keretében a gyártó Forma-1-es csapatának autóit a Föld űrből látható képével díszítette.
Lehetőségünk van rá, hogy az Forma-1 népes és globális közönségéhez eljuttassuk a fontos üzeneteket - mondta a Honda csapatfőnöke, Nick Fry az autó bemutatóján.
Amikor az elmúlt évben áttekintettük, melyek jelenleg a világunkra jellemző legsúlyosabb, átfogó problémák, három téma merült fel: az egyik természetesen a világbéke, a másik az éhínség; mégis úgy találtuk, hogy leginkább a környezeti károsodások kérdése foglalkoztatja az embereket. Ez mindenkit érint a földön - tette hozzá.
A magyar út
Magyarországon 1995 óta működik a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ-Inem Hungária). Ez a kiemelten közhasznú, nem nyereségorientált szervezet azért jött létre, hogy szélesebb körben lehetővé tegye a környezettudatos vállalatirányítás terén szerzett tapasztalatok cseréjét, emellett olyan, a megelőző környezetvédelmet támogató módszereket dolgoz ki, népszerűsít és alkalmaz, amelyek környezeti és gazdasági érdekeket egyaránt szolgálnak. A Követnek jelenleg 81 rendes és 11 társult tagja van. A cégek nem csupán civil és egyéb közhasznú szervezeteken keresztül vállalnak szerepet a környezetvédelemben, egyre több a saját kezdeményezés - hol gazdasági, hol pr-okokból. A Mol-csoport például 2005-ben indított regionális környezetvédelmi programot: az Ökotárs Alapítvánnyal együttműködve helyi közösségek zöldterületeinek megújításában segédkeznek. Az Auchan Magyarország egyik legjelentősebb környezetkárosítását, a pestszentlőrinci pakuratavakat számolta fel. A Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett fekvő egykori MÁV-, majd Tüzép-telepről több mint ötszáz kamionnyi pakuraiszapot és azzal szennyezett talajt szállítottak el, a kármentesített területen az üzletlánc újabb egysége nyílik majd.
Willin-Tóth Kornélia