Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mi történik abban az esetben, ha a Matávnet nem használhatja tovább az Origo nevet?
– Én ennyire nem szaladnék előre az időben. Jelenleg van egy határozat, amely a névhasználat felfüggesztéséről szól. Mindkét félnek érvényes védjegye van az Origo névre. Én megértem a bíróság álláspontját, hogy nem könnyű dönteni egy internetes név használatáról, de komolyan bízom abban, hogy mi az Origo nevet saját céljainkra használhatjuk a jövőben.
– Peren kívüli egyezség is lehetséges?
– Minden lehetséges.
– Tehát tárgyalásokat folytatnak a Dunaholdinggal a névről?
– Csak annyit mondtam, minden lehetséges.
– Időközben újabb internetes névjegyzési kálváriába keveredtek. Az Origo név felfüggesztéséből adódóan a cég portálját Ötcsillagosra változtatta. A nevet, ez esetben az xxxxx.hu-t önökön kívül a telnet is regisztrálta, de állítólag ezt önöknek kívánják átadni.
– Válasszuk szét a két ügyet. Az Origo név felfüggesztése különálló kérdés. Az Origo-eset – szerintem – a magyar internetgazdaság alapkérdéseit vonja kétségbe, tehát hogy összeilleszthetőek-e a reálgazdaságban használatos klasszikus jogi kategóriák az új gazdaság fogalomvilágával. Az Origo-ügy valós probléma, míg a másik nem. Mi egy dologra figyeltünk az Origo név váltásánál: azért csillagoztuk ki a nevet, mert komolyan azt gondoljuk, a név a mi tulajdonunkban marad, s a csillagokkal azt mondjuk, itt valami hiányzik. Nem is az Origo, sokkal inkább az új gazdaság jogi fogalmai. A telnetes ügyletet inkább egy játéknak gondolnám. Ezt jelzi az is, hogy az öt csillagból és az öt x-ből asszociálható összes variációt levédtük, bár használni nem akartuk ezeket. Azt, hogy az Internet Szolgáltatók Tanácsa végül kinek jegyzi be a nevet, nem tartom problémának.
– Láttam, azóta már a hat x-et is levédték. Az öt x-nek akár jelentősen felmehet a piaci értéke.
– Igen, a kreatívabbak nemsokára a négy x-et is levédik. Az xxxxx.hu domain értékes lehet, ha eladásra kerül.
– Az econet.hu már a tőzsdén van, az Index.hu bejelentette, hogy a szabályozott értékpapírpiacra tart, mi van a Matávnettel?
– Az internetes cégek tőzsdei törekvései fontosak, de mindenkinek más a motivációja. Azt gondolom, ma a startup-cégek tőzsdei bevezetését más hangulat követi, mint fél évvel ezelőtt. A részvénypiac ma jóval konzervatívabban kezeli az ügyet. Én az econet.hu lépését személy szerint jó döntésnek tartom. Az új gazdaságban való részvétel csak akkor jelent értéket egy cég számára, ha abból rövid távon is profitál. Ha nem, jól meg kell gondolnia – az eltelt fél év tapasztalatai alapján –, hogy tőzsdére kell-e mennie. Az econet egyike azon keveseknek, amelyek jól csinálják az üzletet. Az Index.hu számára a kihívás más. Ott kockázati tőkebefektető áll a háttérben, s értelemszerűen egy ponton ki akar szállni a cégből, tehát az Indexnek el kell jutnia a tőzsdéig. A kihívás számukra az, hogy a tőzsdéig jutás időszaka alatt a céget komoly nyereséget termelővé kell fejleszteni. Ha az Index időben tőzsdére kerülne, az a magyar internetgazdaság számára kedvező jel lenne. Azt mutatná, hogy az új gazdaság szereplői képesek a gyors fejlődésre. Ha a saját oldalunkat nézzük meg, a Matávnet számára a tőzsde csak értékmérő cél lehet. Hogy mikor és hogyan jutunk el odáig, még nyitott. De a mögöttünk álló tulajdonos vagy tulajdonosi kör számunkra többet képes nyújtani, mint egy spekulatív pénzügyi befektető. A küldetésünk nemcsak az, hogy profitot termeljünk a tulajdonosok számára, hanem az is, hogy az internetes piac növekedését gyorsítsuk.
– Jelenleg másfél milliárd forint a Matávnet jegyzett tőkéje. Kíván-e a tulajdonos újabb tőkeinjekciót adni a vállalatnak?
– Úgy tudom, a Matáv számára a Matávnet stratégiailag fontos vállalkozás, a cégcsoport értékében is komoly tényezőt jelent ez a leányvállalat, elég csak megnézni az Origo név felfüggesztésének hatását. De arra, hogy a Matáv mit kíván juttatni a Matávnetnek, igazán autentikusan csak az anyacégünk tudna választ adni. Azt viszont tudom, hogy a Matáv továbbra is támogatja a céget.
– Ez azt jelenti, hogy a Matáv továbbra sem kíván Matávnet-részesedést értékesíteni?
– Ez megint olyan kérdés, amelyet a Matáv tudna megválaszolni. Egyébként erre azért sem válaszolhatok, mert a tulajdonost a tőzsdén jegyzik, bármilyen információ befolyásolhatná a cég részvényárfolyamát.
– Mekkora nyereséget és forgalmat vár a Matávnet?
– Nem szeretnék a céges árbevételi adatokba részleteiben belebocsátkozni. Inkább azt mondanám, mit látok a piacban: az idei évet közel százezer előfizetővel szeretnénk zárni, és én személyesen ennek legalább a dupláját várom a jövő évtől. Ez komoly piaci részesedést jelent.
– Nemrég két olyan cég is megjelent, amely ingyenes internet-hozzáférést biztosít. Lehetséges lenne, hogy e cégek mellett duplájára nőne az önök előfizetői száma?
– Többfajta módszert találtak ki arra, miként lehet az internet-hozzáférést „becsomagolni". Magyarországon a világhálót egy időkorlátolt – vagy korlátlan – adatforgalmi és telefon-percdíjba csomagolták. Németországban például percalapú telefondíjba, az Egyesült Államokban pedig havi előfizetési díjba foglalták az internet-hozzáférést. Ha a különféle konstrukciókat vizsgáljuk, kiderül, hogy a világ legtöbb országában hasonló árat kérnek a világhálós csatlakozásért. Tehát ha valaki azt gondolja, hogy az ingyenes internetszolgáltatók hosszabb távon a reklámokból akarják eltartani magukat, az nagyot csalódik. Ezek a cégek többet költenek majd reklámra, mint amennyi bevételük hirdetésből származik. Az ingyenesnek nevezett szörfölés modellje azt jelenti, hogy magát az internetforgalmi díjat a telefonforgalmi díjba csomagolják. Véleményem szerint a magyar piacon megjelenő – és ma egyébként valóságosan ingyenes szolgáltatók – befektetést hajtanak végre egy későbbi időpontra, amely lehet a következő év vége vagy a vezetékes telefonkoncessziók lejártának időpontja. Ezt követően nagy mennyiségben telefonperceket vásárolnak olcsón, ehhez hozzáadják az internet-hozzáférést és egy kicsit magasabb áron adják majd tovább az előfizetőiknek. Az ingyenes szolgáltatók számára az a veszély, hogy rövid időn belül túlságosan sikeresek lesznek, s annyi felhasználót kell kiszolgálniuk, hogy az általuk okozott költségeket nem képesek fedezni. Mindemellett azt hiszem, piacélénkítő hatása van az ingyenes szolgáltatók megjelenésének.
– Milyen cégfelvásárlásokat tervez még a Matávnet?
– Jelenleg van egy internetszolgáltatónk, ez a TiszaNet, van egy B2C cégünk, ez a Fókuszonline, nemrég beszálltunk a Miwo turisztikai portálba és létrehoztuk többedmagunkkal a marketline.hu portált, amely virtuális piactérként működik. Mi Magyarországon nem tervezzük újabb hozzáférés-szolgáltató felvásárlását, viszont keresünk olyan társaságokat, amelyek új know-how-t hozhatnak be a Matávnetbe.
– Volt annak valamilyen különösebb oka, hogy a Matávnet a Compaq-tól választott vezetőt a vezérigazgatói posztra? A két cég között, úgy mondják, igen jó az üzleti kapcsolat.
– A kinevezésem és a két cég közti jó kapcsolat két különálló dolog. Közrejátszhatott az is, hogy a Matáv jól ismerte a Compaq-ot és az ottani vezetőket, de a kinevezésemhez egy külső fejvadász cég hozta össze a szálakat. Nekem egyébként az elmúlt két évben nem volt semmilyen kapcsolatom a Matávval, mert külföldön dolgoztam. Azt mondanám, ez a véletlen műve volt.
Hőnyi Gyula
