Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az idén a korábbi évekhez képest jóval kevesebb az állami hozzájárulás az innovációs alapban, 25 helyett húszmilliárd forint. Ez mennyiben fogja befolyásolni a magyarországi innovációs törekvéseket?
- Nemcsak az állami hozzájárulás kisebb, hanem az alap másik fele is, hiszen a recesszió miatt a vállalati befizetések is csökkennek. A számítások szerint legalább ugyanennyi fog hiányozni a vállalati oldalról is, vagyis ebben az évben a korábbiakhoz képest tízmilliárd forinttal lesz kevesebb a forrás. Ezt tetézi az is, hogy a múlt év végén az államháztartási hiány tartása miatt különböző kifizetési moratóriumok voltak, a futó pályázatokra vonatkozó kifizetések is lelassultak. Összesen 70 milliárd forintra rúgnak a zárolások. Minden szempontból kritikus helyzethez érkeztünk, mert egyrészt elmaradások keletkeztek, másrészt a kormányváltás után általában le szokott állni az élet. A tényezők összessége nagyon hátrányosan érinti az innovációt. Egy innovációs projekt, műhely esetében ha kimarad a finanszírozás fél évre, akkor az a műhely elbomlik, onnan elmennek az emberek. Lerombolni egy innovációs műhelyt egy hét, felépíteni három-négy év. Ha ezt rosszul menedzseljük, akkor csak több év alatt rendbe hozható károk keletkeznek a rendszerben. Attól félünk, hogy a folyamatok elakadása az egyébként is gyenge lábakon álló innovációt is megtámadhatja.
- Van arra esély, hogy a kormányváltás pozitív eredményt hoz?
- Nem látok a jövőbe, de nagyon reméljük, hiszen aki innovációval foglalkozik, definíció szerint optimista kell hogy legyen. Az innováció nem valami úri huncutság, az a modern gazdaság egyik legfontosabb motorja. Vagyis a gazdaságfejlesztési program részét kell hogy képezze. Reméljük, bárki is lesz kormányon, el tudjuk juttatni hozzá ezt az üzenetet. Közgyűlésünk fő üzenete épp az, hogy el szeretnénk fogadni egy tömör, néhány paragrafust tartalmazó dokumentumot, amelyben egy civil szervezet elmondja a politikának, mit is szeretne.
- A MISZ közgyűlése holnap lesz. Milyen év volt a szövetség szerint 2009?
- Az innováció szempontjából nem egységes a kép, az aktív vállalkozások közül sokan megsínylették a recessziót, de volt, aki éppen tavaly fejlesztett.
- Például kik, milyen szektorban?
- Orvostechnikában egy középvállalkozásunk tavaly adta át az új csarnokát, lényegében megduplázta a kapacitását. A félvezetőiparban van olyan vállalkozás, amely a külföldi konkurensét lényegében megvásárolta. A válság épp az innovatív vállalatok egy körének nyújtott lehetőséget, páran élni tudtak vele, páran azt mondták, hogy nem érintette őket komolyabban a válság, és persze vannak olyanok is, ahol fejlesztőket bocsátottak el. A recesszió végén az innovatív vállalkozások fejlődhetnek. Némi pesszimizmusra ad okot, hogy egy felmérés szerint Magyarországon az európaihoz képest az innovációs folyamatok nagyobb kárt szenvedtek, mert az EU-átlagnál többen csökkentették az ilyen típusú költségeket. Az idei év azért lesz kritikus, mert ha most megakadnak a folyamatok, az már azt jelenti, hogy a környezetünkben meginduló fejlődésből nem tudunk profitálni.
- Mit tud ez ügyben tenni a MISZ, azon túlmenően, hogy a mindenkori kormány figyelmét felhívja a kockázatokra?
- Két irányban van kommunikációs kényszerünk, hiszen a magyar vállalkozások jelentős része nagyon inszenzitív. A pályázatok nagyon fontosak, de ha nincs meg az innovációs kultúra, ez önmagában semmit sem fog érni. Nekünk az innovációs kultúrát is kell terjesztenünk.
- Hogyan lehet bevonni olyan vállalkozásokat, amelyek nem a klasszikusan sikeres szektorokban tevékenykednek?
- Három részre lehet osztani a vállalkozásokat. Vannak a jórészt külföldi tulajdonú nagyvállalatok, amelyeknek nincs mit mondani, mert azt teszik, amit a világtrend diktál. Van a magyar kkv-szektorban egy vékony réteg, amely az innovációra jött létre. És van a harmadik réteg, a kkv-szektor sokasága, ahol nincs fejlesztőrészleg. A kkv-k nyolcvan százaléka ilyen, itt nagyon nehéz a helyzet. Célzott és nem is túlságosan nagy összegű finanszírozásával lehet sikert elérni. Ilyen lehet a fejlesztő munkaerő költségének ko-finanszírozása.
- A különböző spin-off cégek felállítása is egyfajta cél a k+f politikában. Szegeden például hogyan alakul a spin-off cégek képződése?
- A Szegedi Egyetem egyike azoknak a magyarországi tudásközpontoknak, ahol az elmúlt egy-két évben jelentős fejlődés volt. A fejlődés egyik oka világos, több olyan pályázat is volt, amelyhez spin-off cégek alapítása elengedhetetlen. Azoknak az egyetemeknek a környékén, amelyek ilyen pályázatokon vettek részt, a spin-off cégek száma megugrott. Ez tény. Azt persze nem tudjuk megmondani, hogy közülük mennyi marad talpon, szükségszerűen egy részüknek tönkre kell menniük. A nemzetközi szakma szerint egy tudásra alapított spin-off cég az első négy-öt évében negatív eredményt mutat ki, túlél - Magyarországon nem sok működik, amely ezen az időszakon túl van. Ennek egyrészt az az oka, hogy 2004-ig nem alakulhatott olyan spin-off cég a jogszabályok miatt, amelynek egyetem is volt a tulajdonosai között. Az egy másik, jövőbe mutató kérdés, hogy az egyetemek tudnak-e élni a tulajdonukban lévő spin-off cégekben rejlő lehetőségekkel. Még nem tudni, hogyan lehet egy kivásárlásról tárgyalni, ha az egyik partner egy egyetem.
- Elképzelhető, hogy egy-egy egyetem hosszú távon meg is tud gazdagodni ezekből?
- Külföldi példák alapján biztosan mondhatjuk, hogy hosszú távon egy egyetem pozitív szaldót tud elérni a szellemi tulajdon hasznosításával. Az, hogy ez a jövedelem az intézmény költségvetéséhez képest mekkora, már más kérdés. Az egyetemek többsége egyelőre nem is fordít sokat ilyen célra saját bevételeiből, legfeljebb évi néhány tíz millió forintos kiadásokról van itt szó.
