Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összesen 65 társaság vett igénybe kutatás-fejlesztési adókedvezményt az elszámolt bérköltségre a 2009-es bevallások alapján. Az adatok nem túl frissek ugyan - az adóhatóság a minap hozta nyilvánosságra a 2008. évi társasági adóra vonatkozó részletes adatait -, az azonban kitűnik, hogy sosem volt túl népszerű ez a fajta kedvezmény. Pontosabban azt egy jól körülhatárolható, jelentős k+f büdzsével rendelkező kör veszi igénybe, a kkv-szektor azonban lényegében teljes egészében kihagyja.
A 65 társaságnál összesen 423,7 milliárd forintot tett ki az igénybe vett adókedvezmény, ami több mint duplája a 2007. évinek - akkor csak 150 milliárd forintra rúgott az összeg és 61 vállalkozás vette azt igénybe. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban egy-egy szereplő nagyobb fejlesztése határozta meg a kutatás-fejlesztési adókedvezmény alakulását.
A legtöbbet, 177,4 milliárd forintot a vegyianyag-termékek gyártásával foglalkozó szektor vette igénybe, emellett pedig a járműipar tudott kihasítani a tortából jelentősebb szeletet. A járműgyártók 138,6 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe. Az infokommunikációs szektor által igénybe vett kedvezmény 37,7 milliárd forint volt, ami nem okoz különösebb meglepetést, az azonban már igen, hogy az ingatlanügyletekben érdekelt vállalkozások is igénybe tudtak venni kedvezményt 13,9 milliárd forint összegben.
Ennél még meglepőbb, hogy az építőiparban elenyésző, az oktatásban, a villamosenergia-szektorban, a hulladékgazdálkodásban és a pénzügyi tevékenységet végző társaságok körében kimutathatatlanul alacsony szintű volt a kutatás-fejlesztés révén elszámolt kedvezmény. Ezek a szektorok az alapkutatásokban sem vettek részt tevékenyen, az elszámolt közvetlen költség ugyanis egyetlen felsorolt szektorban sem érte el az egymilliárd forintot.
