Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Mennyit tud költeni az egyetem kutatásra, innovációra?
- Évente körülbelül 800 millió-egymilliárd forintot. Ezt pályázati forrásokból, ipari megbízásokból finanszírozzuk.
- Milyen arányban oszlanak meg a költségek az egyetem, az állam és a részt vevő vállalatok között?
- Az egyetem nagyságrendileg tíz-tizenöt százalékot, a vállalatok harminc-negyven százalékot biztosítanak, az állam és az uniós pályázatok révén pedig a költségek ötven-hatvan százalékát tudjuk finanszírozni.
- A járműipar a legfontosabb területe az egyetem kutatásainak. Ez a térségi adottságok miatt alakult így?
- Igen. Egymásra hatás működik. A régió adottságai, így például a meglévő oktatási háttér és a tradíció segítették a járműipar fejlődését és a járműipari koncentráció ösztönzőleg hatott a járműipari kutatások fejlődésére.
- Együttműködnek a szlovákiai autógyárakkal, beszállítóikkal is?
- Elsősorban a hazai beszállítókon keresztül, közvetlenül nem. A hazai kutatási piac megfelelő rendelési állománnyal látja el egyetemünket.
- A következő években - főleg mert a válság az autóiparban éreztette először hatását - változhat a k+f források intenzitása a vállalatok oldaláról?
- Még akár pozitív is lehet a válság hatása. A relatíve alacsonyabb kutatási árszint-bérköltség, illetve az, hogy az egyetemi kutatásokat támogatják, kifejezetten felértékelheti kutatási szolgáltatásainkat. Magyarország is pozitívan kerülhet ki a nyugat-európai járműipari átrendeződésből.
- Az egyetemen mechatronikai mesterképzés működik. Hány hallgató vesz részt a mesterképzésben?
- Jelenleg mintegy négyszáz.
- Ők hol tudnak elhelyezkedni?
- A régió, illetve Észak-Dunántúl valamennyi gépipari termelő vállalatánál felértékelődik ez a tudás. Ezek kitűnő felvevő piacot biztosítanak.
- Mennyire tudja megtartani a régió a végzett hallgatókat?
- Az elhelyezkedési statisztika rendkívül pozitív. Jelentős a kereslet hallgatóink iránt és jelentős részük a régióban helyezkedik el.
- Pontosan milyen kutatási projektjei vannak az egyetemnek a mechatronika területén? Például milyen folyamatokat könnyített már meg egy-egy ilyen kutatás?
- Ez nagyon nagy terület. A vállalatok igényeinek megfelelően a célgépek tervezése vagy a pótlólagos automatizáció éppen úgy konkrét feladatot jelent, mint egy szimuláció fejlesztése vagy technológiai folyamat hatékonyságvizsgálata.
- Milyen vállalatokkal működnek együtt?
- Már huszonhét vállalattal van kutatási szerződésünk. Ezek között nagyvállalatok - Audi, GM, Rába, Suzuki - és kis cégek - mint például a HNS, a Jankovits hidraulika - is vannak. Persze a közepes vállalkozások között is vannak partnereink, mint például a Mofém.
- Ezek közül mennyi bizonyult tartós, hosszú távú együttműködésnek?
- A kooperációs és kutató központ hároméves projektjét befejezve az abban részt vevő vállalatok mellé továbbiak csatlakoztak.
- Milyen műhelyek működnek?
- A Festo-laboratórium 12 főnek teszi lehetővé az egyéni elméleti felkészülést és gyakorlást, komplett feladatok megtervezését, kiépítését és diagnosztizálását. A pótlólagos automatizálás részfeladataiból egy komplett gyártócella is "össze van rakva", ami lehetővé teszi, hogy bármilyen komplex automatikus gyártó rendszert ki lehet az egyes Festo-elemekből építeni.
- Milyen távra gondolkodnak előre?
- További három évre nyert el a kutatóközpont az állami támogatást, így ez további hosszú távú k+f kapcsolatok lehetőségét alapozza meg.
- Milyen az együttműködés a Festo és az egyetem között?
- A cég elsősorban a tréningek támogatását priorizálja, de további szélesebb kapcsolatokról, közös projektek pályázásáról is folynak tárgyalások.
- Mi a Festo és mi az egyetem haszna az együttműködésből?
- Az egyetem az oktatásban az automatizáció, a pótlólagos automatizáció és a plc-vezérlés tervezésében kap komoly segítséget. Hallgatóink külön tanfolyami képzéséhez nyújt nagy kedvezményt és tananyagot a Festo. A cég szerintünk abban lehet érdekelt, hogy a jövő mérnökei jól megismerjék a Festo-elemeket és a pótlólagos automatizáció lehetőségeit, hogy végzett mérnökként azt az iparban is alkalmazzák.
