Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a válságnak még nincs vége, a globális és a régiós ingatlanszektor fejlődése már megindult, a magyar ingatlanbefektetési piac azonban a szerencsétlen kommunikáció és az annak talaján növekvő országkockázat miatt még mindig nem jelent vonzó célpontot - összegezték lapunknak a cannes-i MIPIM-en tapasztalataikat szakértők.
Magyarországnak nagyon rossz a külföldi sajtója, emiatt a befektetők szinte azonnal lesöprik az innen származó ajánlatokat az asztalról. Elképzelhető, hogy a fellendülés első hullámából mi egyszerűen kimaradunk - mondta Furulyás Ferenc, a Jones Lang LaSalle budapesti irodájának ügyvezetője. A helyzet alapvetően más, mint két éve, akkor ugyanis az egész régiótól távol maradtak, mára azonban ez megváltozott ez a cseh és lengyel piac él, mi pedig teljesen lemaradtunk, a bóvli kategóriába minősítés árnyékában, negatív vagy legfeljebb semleges várakozásokkal. Ezen a Széll Kálmán terv bejelentése sem változtatott - hangsúlyozta Furulyás -, mert nem veszi figyelembe, hogy sürgetőbb és konkrét intézkedésekre van szükség.
Ha nagy az országkockázat, nincs befektetői bizalom és exit, akkor finanszírozás sincs - erősítette meg Számely Péter MRICS, a Hypo Noe-csoport kelet-közép-európai finanszírozási vezetője. A befektetői bizalom helyreállítása pedig inkább kommunikációs, mint makrogazdasági kérdés - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy persze azon a téren is akad tennivaló. Szerinte a nemzetközi befektetők és finanszírozók Magyarországra a régión belül külön kasztként tekintenek, jóllehet nem a román piachoz hasonlítják, ahol komoly makrogazdasági és ingatlangazdasági gondok is vannak, de legalább annyira tartózkodóak velünk szemben a folyamatos negatív hírek hatására. Rámutatott: hiába hoznak a miénkhez hasonló intézkedéseket a legtöbb országban, ezek más üzenettel jelennek meg, Magyarországon azonban nincs a helyén, nincs kimondva, hogy mi miért történik, nincsenek korrekt magyarázatok az intézkedésekre, hiányoznak a számokkal alátámasztott precíz elemzések, amelyek megnyugtathatnák a befektetőket. Számely szerint a magyar piac nem rosszabb befektetési célpont a lengyel vagy a cseh terepnél, a közvélekedés azonban sokkal lejjebb sorolja. Ha ezen a képen sikerülne változtatni, visszakerülhetnénk oda, ahonnan lecsúsztunk, a lengyel és a cseh piaccal azonos kategóriába. A befektetők olyanok, mint a juhnyáj, ha az egyik átugrik a kerítésen, a többi követi - tette hozzá.
Ha már 2011-ben megváltozik az üzenet, akkor 2012-ben elindulhat a piac, bár egyelőre a megfelelő termékek is hiányoznak, pontosabban éppen a vélt országkockázat miatt a potenciális vevők és eladók eltérően áraznak. Hogy a cseh és a lengyel piacon nincs ilyen gond, mutatja, hogy ott történnek tranzakciók. A hozamszintek egyelőre teljesen virtuálisak, a tanácsadók által a prime kategóriás irodaházakra publikált 8 százalék hipotetikus. Számely szerint a befektetők esetleg 8,25-8,50 százalékon vásárolnának, ezen a szinten viszont nincs eladó. A helyzet mindazonáltal törékeny, a német és osztrák bankok már készülnek a Basel III. bevezetésére, ami sokkal szigorúbban szabályozza az egységnyi hitelre jutó tőke nagyságát. A korlátozott hitelezés és csökkenő likviditás következményei pedig egyelőre kiszámíthatatlanok, s noha nagy drámák még nem történtek, még sor kerülhet erre is, különösen ha ténylegesen beköszönt a hitelszűke.
