Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyhogy nem főépítészként kezdett munkához?
- A főépítészi feladatkör mellett nem vállalhattam volna el minden rám bízott feladatot. Most a főépítészség mellett hozzám tartozik az egyedi rehabilitációs kérdések és a településrendezési szerződések intézése is, vagyis egyszerűbb így a helyzet, mint ha csak főépítésznek neveztek volna ki.
- Milyen jelentőséget tulajdonít a fővárosi tervtanács megszűnésének?
- Szerencsére hamarosan megoldódhat ez a kérdés. Miután a szakmán belül és kívül is igény van a tervtanács továbbvitelére, nagyon komoly segítséget kapunk a budapesti építészkamarától. A BÉK elnöke, Bálint Imre megígérte, hogy 30-40 Ybl- és Kossuth-díjas elismert építész ingyen vállalja a tervtanácsi részvételt, s úgy tűnik, hogy a főpolgármester úr ezt a felajánlást elfogadja. A magam részéről nagyon örülök, mert azt látom, hogy egy dologban végre egységes és összefog az építészszakma. Nekem egyébként óriási segítség, ha a tervtanácsok tovább működhetnek.
- Az eddigi rendszert jónak tartja?
- Van egy-két javaslatom a tervtanácsok megújítására. Szeretném, ha a fővárosi tervtanács csak bizonyos limit fölött, a kiemelt területekre tervezett, vagy csak bizonyos nagyságrendet elérő beruházásokat véleményezne, egyébként a kerületi tervtanácsok is elégségesek lennének.
Ugyanakkor célszerű lenne elsőként egy vázlattervi bemutatót tartani, mert az eddigi gyakorlat szerint sokszor kész, építési engedélyezésre alkalmas terveket hoztak be, amit teljesen át kellett dolgozni. Ez a szakma felé is kellemetlen volt. Szeretném, ha a tervtanácsban szakmai beszélgetések folynának a fejlesztők és a tervezők között, és célszerűnek tartanám az eddigi egyetlen helyett az építészeti és várostervezési opponenciát is.
- Mi az ön városépítészeti víziója, hogyan képzeli el a budapesti városképet?
- Sok minden történt az elmúlt időszakban, ezek az események azt indukálják, hogy át kellene gondolni Budapest jövőjét, és olyan koncepciót kell alkotni, ami közép- és hosszú távra meghatározza azt az utat, amit Budapestnek be kell járni. Egy ilyen koncepció az összes - infrastruktúra, intézményrendszer, kulturális, sport, egészségügyi - fejlesztési kérdésben segít, ha ez a célrendszer egy irányba mutat. Ez volna a településfejlesztési koncepció, aminek az előkészítését szeretném megindítani mihamarabb. Igyekszem megnyerni hozzá a szakmát, összegyűjteni az ebben a témában készült anyagokat és beszélgetni ingatlanfejlesztőkkel is az ő vízióikról, de nem projektekről akarok tárgyalni. Minél több civil szervezetet bevonnék a munkába, mert meg vagyok győződve róla, hogy ezek a fejlesztések rólunk szólnak, ezért konszenzusos városvíziót kell megalkotni.
Addig nem érdemes projekteket rangsorolni, egyáltalán beszélgetni róluk vagy a helyszínükről, amíg ez nincs meg.
- Nem lesz egyszerű ennyi érdeket egyeztetni.
- Nem jöttem volna ide, ha lehetetlennek látnám a feladatot. Azonban attól, hogy ezt a funkciót megkaptam, nem lettem okosabb, nem hiszem magamról, hogy mindent tudok. Azt határoztam el, hogy nem is akarom eljátszani a mindentudót. Mindig szeretném magam mögött tudni a szakmát és a lakosságot, hogy végre tényleg valami konszenzus alapján történjen. Tudom, hogy ez nagyon nehéz és rengeteg érdek ütközik, de a mi feladatunk éppen ezeknek az érdekeknek a harmonizálása. A koncepció fizikai formája egy új területfelhasználási terv lenne, amit viszont szeretnék kőbe vésetni, hogy ne fordulhasson elő, ami ma oly gyakran, hogy a fejlesztő rámutat egy területre, és megmondja, hogy mit akar oda építeni, még akkor is, ha a területfelhasználási terv nem azt mutatja.
- Csakhogy az önkormányzatok sokszor rá vannak szorulva, hogy megalkudjanak a bevétel érdekében.
- Tudom, de ezt elkerülhetnénk, ha a mostani tervezési módszertanba bevezetnénk a kötelező, független cég által végzett hatásvizsgálatot. A befektető csináltasson a projekt minden konzekvenciájáról - gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, építési, zöldterületi és környezeti - hatásvizsgálatot. Ha ezt független, például a fővároshoz rendelt cég készíti, akkor annak alapján el lehet dönteni, hogy az adott beruházás a főváros szempontjából értékes vagy értéktelen változás, és csak akkor szabad megváltoztatni az adott terület besorolását és szabályozási terveket készíttetni rá, ha értékesnek minősítik.
- Erre mondhatják majd a beruházók, hogy nagyon sokba kerül.
- Így van. Azonban én hiszek abban, hogy a befektetők sokat tudnak adni a városnak, csak ezt megfelelő csatornába kell tenni. Azt gondolom, az lenne a jó, ha a befektető és a város egyformán profitálna a fejlesztésekből. Ugyanakkor szeretném elindítani a rettenetesen túlbürokratizált mai tervezési és jóváhagyási rendszer könnyítését, ami miatt gyakran elmennek a befektetők a városból. Ma ott tartunk ezzel, hogy ha mindent be akarunk tartani, akkor már nem is lehet építeni. Nem beszélve arról, hogy az átláthatatlan jogszabályi háttér miatt ma már nem is építészek és városrendezők kellenek, hanem jogászok, akik ütköztetik a rendeleteket, előírásokat, törvényeket, és megegyeznek.
- Amíg ez a konszenzusos vízió összeáll, mi a legfontosabb lépés?
- Addig előkonszenzusokat kell kialakítani, és elindítani a párbeszédet, mert abból lesz eredmény. A válság nagyon sajnálatos, de előnyt lehet belőle kovácsolni, mert időt hagy gondolkodni, kitalálni, hogy mit csináljunk és kidolgozni valami egységes elképzelést, hogy ha a fejlődés elindul, készen álljunk rá.
- A magasházak kérdését hogyan látja?
- Észak-Csepelen például támogatnám magasházak építését.
- A Budapest szíve projekt városfejlesztési program, mégis az új közlekedési központhoz került, mi erről a véleménye?
- Tudomásul vettem. A program megvalósulása elindult, ebben már fejlesztési gondolatok, víziók nem szükségesek, csak a kivitelezés van hátra. Kellenek viszont víziók és gondolatok az új városházaprojektre, amelyre van nyertes pályázat, megbízás, elkészült az engedélyezési terv is, azonban a KÖH mint szakhatóság nem javasolta az építési engedély kiadását. A főváros mint ügyfél ezt a múlt héten megfellebbezte, most várjuk a választ.
- Lát rációt a Kis-Budapest-koncepcióban?
- Érdekes gondolat. A kialakult helyzet, a 23 város egy városban mindenkinek kényelmetlen, de ma már nagyon sok érdek fűződik hozzá. Mindenesetre én nem tartom jónak a jelenlegi állapotot. Sok elképzelés született a megváltoztatására, de ez kifejezetten politikai kérdés.
- Miből gazdálkodhat a tervezésnél?
- Felére, harmadára húzták le a tervezésre fordítható pénzeket. Városrendezési tervekre 60, rehabilitációs pályázatok készítésére 90 millió forint jut, de erről csak február közepén döntenek véglegesen.
