Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
cikk:Az évtized legrosszabb teljesítményét 2009-ben produkálta az európai építőipar, amikor is az Euroconstruct-országokban a korábbi 3,4 százalékos csökkenést 8,8 százalékos visszaesés követte. A december elején Budapesten megtartott 70. Euroconstruct-konferencia 19 országelemzésen alapuló prognózisa szerint 2010-ben további 3,3 százalékos csökkenés várható az európai építési teljesítményében. Az ír, spanyol, portugál megszorítások mindenekelőtt az új lakások építését és a közösségi célú magasépítési beruházásokat érintették, de az Euroconstruct-térség más országaiban is tovább csökkent az építési teljesítmény a hazai kereslet hiánya, a közösségi beruházások visszafogása, a hosszú távú befektetési elkötelezettség kerülése vagy akár a folyamatban lévő projektek leállítása miatt. Ugyanakkor Finnországban, Lengyelországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Svájcban éppen a magas bizalmi index és az erős vagy növekvő belső piaci kereslet növekedéshez vezetett. 2011-et azonban már a fordulat évének várják, az átlagos európai visszaesés a prognózis szerint mindössze 0,1 százalék lesz, majd szerény növekedés indulhat meg, mellyel az európai építési teljesítmény 2013-ra 1341 milliárd euróra bővülhet (2007-ben 1506 milliárd euró volt). A kelet-közép-európai zónában az erősödés intenzívebb lehet.
A mélyépítésben a közlekedési infrastruktúra eddigi túlsúlya valamelyest csökken az energetikai és a vízügyi beruházások javára. A folyamat vesztesei a csehek, az írek, a spanyolok és az Egyesült Királyság építői lehetnek. A lakásépítés 2011-ben átlagosan mindössze 1,9 százalékkal nő, a felújítás egyre nagyobb szerepet kap, 2013-ra várhatóan a teljesítmény 60 százalékát adja. A nem lakáscélú magasépítés 2013-ban a 2000-es évek elejének nagyságrendje körül alakul. A négy kelet-közép-európai ország 2013-ban csaknem dupláját teljesíti majd kilencvenes évek eleji teljesítményének, 3,7-ről 6,5 százalékra fejlődő részarányával az Euroconstruct-országok piacán belül, a skandináv államok pedig nem egészen 7 százalékról közel 10 százalékra növelik majd részesedésüket. A GDP-n belül csökken az építés súlya, Spanyolországban, Írországban, Portugáliában 2004-ben még a GDP 20 százalékát jelentette az ágazat, ez jelenleg 7–10 százalék felé tart, kiegyensúlyozottabbá és kevésbé sebezhetővé téve ezzel az építésgazdaságot. Nyugat-Európában az energiamegtakarítás, az épület-korszerűsítés, az infrastruktúrában a vízvédelem lehet a közeljövő piaca. Az egyre erőteljesebben jelentkező piaci igények, a hatékony energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az épített környezet megóvása és feljavítása, az avuló lakások pótlása, az öregedő európai népesség új szolgáltató iparainak kialakítása magasabb minőségi érték teremtésére, új termékek, anyagok és technológia kifejlesztésére kényszeríti az építési szakmát.
