Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Új lakás akár önrész nélkül is lízingelhető – hirdeti magáról az OTP-SCD Lízing Rt., amely elsőként vezette be ezt a finanszírozási konstrukciót. Ahogy az általában lenni szokott, igen, lehet önerő nélkül is, de... Információink szerint a lízingcég a kiválasztott ingatlant az OTP Ingatlan Rt. bevonásával felbecsülteti, s az eredmény akár el is térhet a beruházó által meghatározott összegtől. Ezt persze a finanszírozó biztonságának érdekében teszik, és egy csapásra szertefoszlathatja a saját erő nélküli ingatlanhoz jutás reményét. Pedig az ígéret szerint az ingatlan forgalmi értékének száz százalékát megfinanszírozza az OTP-SCD. Erre ugyan még nincs kialakult gyakorlat, hiszen a cég csak a napokban kezdte el a termék bevezetését, de ilyen esetekre is fel kell készülnie a lízingbevevőnek.
Használt lakásnál már nem ígérnek ennyire magas finanszírozási hányadot, ugyanis a felbecsült forgalmi értékből képzett, annál kisebb hitelbiztosítéki érték (az eddigi banki gyakorlat szerint ez a forgalmi érték 80-90 százaléka) 70 százalékára ad finanszírozást a lízingcég, ez azonban így szinte semmiben sem különbözik majd egy banki hiteltől. Persze – akárcsak a bankhitelek esetében – ha valakinek van másik ingatlana és azt úgynevezett kiegészítő ingatlanfedezetként felajánlja, akkor akár a lízingbe vett ingatlan teljes forgalmi értékét, sőt annál többet is igényelhet.
A finanszírozást első lépcsőben drágítja két vaskos tétel: a folyósítási díj, amely a hitel 1,5 százaléka, illetve a 2 százalékos illeték, amelyet a lízingcég fizet az államnak, s ezt bizony továbbhárítja az ügyfélre. Így egy 15 milliós lakásnál az előzetesen felmerülő költségek 665 ezer, 20 milliós szerződés esetén 865 ezer forintra rúgnak. Az aláírandó szerződés szerint a lízingbeadó a lakás tulajdonosa, s a lízingbevevőt csak a birtoklás és a használat joga illeti meg, haszonélvezeti jog természetesen nem. Igaz, ennek ellenére – persze kizárólag az OTP-SCD beleegyezésével – akár bérbe is adható a kiválasztott lakás. A szerződés kikötései között található egy tartozáselismerő nyilatkozat is, ennek értelmében a szerződés felmondása esetén az ügyfélen – külön peres eljárás nélkül – végrehajtható a szerződésben szereplő összeg, ha a lízingbevevő bármely szerződéses kötelezettségének teljesítését elmulasztaná. Szigorú szabály, hogy a lízingbevevő csak három év után jogosult az előtörlesztésre, addig bizony nem kerülhet birtokon belülre, ráadásul csak egyösszegű előtörlesztést enged meg a szerződés (hitelszerződések esetén részleges előtörlesztés is lehetséges), ugyanis a lízingbevevőnek vételi joga van a lízingelt ingatlanra.
Szintén érdekes, hogy a lízingbevevőnek számlát kell nyitnia az OTP Banknál, s bár nem kell, hogy a jövőben arra utalja a jövedelmét, ám minden hónap 5-éig át kell utalni az OTP-s számlára a havi lízingdíj összegét. A lakásbiztosítást is az OTP-csoport cégénél az OTP-Garanciánál kell megkötni – tudta meg lapunk.
Az első három hónap lízingdíja egyébként nem is számít befizetett törlesztőrészletnek, ami egy nagyon hasznos intézmény – az óvadék – bevezetését jelenti a lízingszerződésnél. Ha az ügyfél bármikor a futamidő alatt bármilyen okból egy-két-három havi törlesztést elmulasztana, akkor ebből fizeti ki magának azt a lízingcég, ugyanis ez a törvény által biztosított úgynevezett dologi fedezet éppen erre való. Ha a lízingcég leemelt valamilyen összeget erről a számláról, akkor azt vissza is kell töltenie az ügyfélnek. Baj esetén a lízingcég arra is hajlandó, hogy a lízingszerződést rekalkulálja, azaz készek új törlesztőrészletet megállapítani.
Előny lehet, hogy a futamidő alatt többször is lehet devizanemet váltani, bár a költség miatt nem biztos, hogy megéri. A lízingszerződést ötévente meg kell újítani, hiszen az ilyen időközönként lejár, háromhavonta pedig bizony be kell mutatni – igaz, ezt faxon is elfogadják – a lakás befizetett rezsiszámláit is.
