Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Többet hoz az államnak egy új lakás felépítése, mint amennyit arra átlagosan, különböző lakásépítési támogatásokon keresztül ráfordít – derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb tanulmányából. Az egy átlagos lakásra vetített kimutatás igazolja azt a tavaly készített elemzést, amely szerint 100 milliárd forint állami támogatás mintegy 120 milliárd forint állami bevételt generál. Az idei elemzés arra jutott, hogy egy átlagos lakás építése során az államnak – településtípustól függően – 3–3,2 millió forint bevétele képződik lakásonként, ezzel szemben a különböző állami támogatások összege csak 2,2 millió forintra tehető. A bevétel még akkor is elérheti az állami támogatás mértékét, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságban jelentős mértékű a nem legális tevékenység. Azaz mindenképpen legalább nullszaldós a kiadás-bevétel egyenlege. (A többletbevételt kimutató számítás során csak a legális, vállalkozói lakásépítést vette figyelembe a tanulmány készítője.)
Mivel az állami lakáspolitikai támogatások visszahozzák a ráfordítást, meglehetősen rövidlátó kormányzati gondolkodásra utal a lakáshitelezés tavalyi – sok ponton vitatható – megszorítása – vélik megfigyelők. Hiszen még a használt lakás vásárlásának támogatása is megjelenik az új lakások iránti kereslet növekedésében, mivel a használt lakások eladói sokszor szintén részben hitelfelvétellel új otthonba költöznek vagy építkeznek. A lakáshitel-támogatás ráadásul fehéríti a gazdaságot, ellentétben például a szocpol támogatással.
A kamattámogatás a gazdaságot közvetlenül és rendkívül jelentősen élénkíti, míg ez nem mondható el a szocpol és az ehhez hasonló támogatások esetében – hangsúlyozzák banki szakértők. A lakásvásárlási láz magától is csökkent volna, a megtakarítások is helyrebillentek volna, míg a szigorítással az állam az idén alig 2-3 milliárd forintot nyert, ami aligha hozza egyenesbe az államháztartást. A kamattámogatásról is szóló rendelet két tavalyi szigorításakor furcsamód éppen azon eleméhez nem nyúltak, amelyen keresztül az állam hosszú távú kiadásait lehetett volna mérsékelni. A hitelezési támogatások növekedésénél sokkal többet ártott a jegybanki alapkamat emelése. Mindemellett szakértők megállapítják, hogy – GDP-arányosan – még a növekvő kiadások mellett is legfeljebb ha feleannyit költ a kormány a lakáspolitikai támogatásokra, mint amennyi az Európai Unió átlaga.
A GKI tanulmánya megjegyzi, hogy a községi építkezéseken gyakorlatilag semmilyen állami bevétel nem képződik az alacsony telekárak és az illegális munkavégzés miatt. A GKI-dolgozat kimutatja, hogy az adózás előtti vállalkozói profit (teljesen legális tevékenységet vélelmezve) négyzetméterenként 7–14 ezer forint, az adózott 6–12 ezer forint, így az árbevétel-arányos profit 3-4 százalék.
