Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az informatikai szállítók a kkv-szektort évek óta kiemelten kezelik, az informatikai technológiák adaptációja e cégek körében mégis alacsonyabb az átlagosnál – állapítja meg a Cisco elemzésekre hivatkozva. A társaság szerint a kkv-szektor alapos feltérképezése segíthet az informatikai technológiák intenzívebb elterjedésében.
A kis- és középvállalati szektor a gazdasági fejlődés egyik fő mozgatórugója. A KSH adatai szerint Magyarországon a kis- és középvállalatok (kkv) termelik meg GDP 53 százalékát, és a foglalkoztatottak 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozó cégeknél dolgozik. A Cisco szerint a nagyszámú kis- és középvállalat valóban nagy piaci potenciált jelent, de csak abban az esetben, ha nem egy nagy homogén csoportként, hanem megfelelő szegmentálást követően testre szabott módon közelítik meg őket az informatikai beruházásokkal nyerhető üzenetekkel, megoldásokkal és pénzügyi konstrukciókkal. A Cisco ennek megfelelően a hazai piacon számos lépést tett annak érdekében, hogy megismerje az e „felhőn” belül rejlő csoportokat, és a működésének egészét ezek igényeihez alakítsa.
Egy korábbi, a Coleman Parkes piackutató cég 12 európai országra kiterjedő kutatása szerint magyarországi válaszadók a legnagyobb hátráltató tényezőként az információs technológiák magas költségét jelölték meg. Nem meglepő ezek után, hogy a Cisco és a Bell Research közös kutatásának eredményei szerint is a legfontosabb fejlesztési akadálynak a pénzügyi korlátok bizonyultak. Emellett azonban kiemelt súllyal került elő néhány új szempont: az alkalmazottak és a felső vezetők ellenállása a változásokkal szemben, a munkavállalók alacsony szintű it-ismeretei és nem utolsósorban a jogi szabályozás hiánya. A hálózati-informatikai fejlesztések hajtóerői pedig várhatóan a megbízhatóság és üzembiztonság, a hálózatbiztonság, a vállalati hálózatok jobb menedzselhetősége és a sebesség növelése lehet. Mindezek mellett fontos szerepet kaphatnak az üzletfejlesztés által generált többletigények, az ügyfélkapcsolatok és a számlázás elektronizálására való törekvés, valamint a dokumentumkezelés javítása. Azonban a fejlesztések célja végső soron a hatékonyság növelése, illetve az informatikai költségek csökkentése.
A Cisco hazai piacon végzett felmérését követően három fő csoportot azonosított, amelyek számos tulajdonság alapján egy kategóriába sorolhatók. Hasonló működés jellemzi a 10–50 fő alatti cégeket, amelyek méretüknél fogva nem rendelkeznek it-szervezettel, sőt sok esetben ismerőst bíznak meg rendszergazdai feladatok ellátásával, ezért kevésbé jellemző, hogy it-infrastruktúrájuk átgondolt, középtávon a cég üzleti stratégiáját figyelembe vevő módon alakul. A következő kategóriába az 50–99 fő közötti vállalatok tartoznak, amelyeknél már állandó rendszergazda van, így megfelelő a megfontoltság arra nézve, hogy mely feladatokat képes ellátni az egy-két főt magában foglaló it-szervezet, és mely feladatokkal kell egy külső informatikai céget megbízni. Itt az informatikai viszonteladók, tanácsadók, szolgáltatók szerepe jelentős, mivel rajtuk múlik, hogy mennyire tudnak testre szabott megoldásokat nyújtani a kkv-cégeknek. A harmadik csoportba a 100–200 fős cégek tartoznak, amelyek informatikai szempontból a hazai nagyvállalatokhoz hasonlóan működnek: van saját it-csapatuk, a költségvetés-tervezéskor figyelembe veszik az informatikai beruházásokat is, és az üzleti stratégia meghatározásánál egyre inkább szerepet kap az informatika, ami a nagyobb szervezetű vállalatokkal szembeni növekvő versenyhelyzetet is mutatja.
A Cisco szerint ha a kis- és középvállatok a bevételeikből középtávon arányosan ugyanannyit költenek informatikára, mint a nagyvállalatok, akkor ugyanolyan versenyképesség-növelő tényező birtokába juthatnak, mint nagyobb társaik. Bár a rendszerint kevésbé fejlett rendszerek miatt valamivel nagyobb kezdeti beruházásra van szükségük, a kkv-knak készült, egyszerűen kezelhető és működtethető rendszereknek köszönhetően hosszabb távon kiegyenlítődnek e költségek. Emellett az eszközök cseréjére nincs olyan gyakran szükség, így azok hosszabb ideig szolgálják ki a cég igényeit. A kis- és középvállalati szektor tehát akkor tud megfelelő hatékonyságnövekedést elérni az informatikai beruházásokkal, ha az it-döntéseket a stratégia részeként kezelik – olvasható az elemzésben.
