Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi az, ami legjobban meglepte önt a munkája kapcsán az elmúlt hét év során?
- Bevallom, nem számítottam arra - s ezzel valószínű nem voltam egyedül -, hogy ilyen látványos fejlődés előtt áll Magyarországon a mobiltelefon-piac, mint amit az elmúlt években végül is tapasztalhattunk. Évekkel ezelőtt azt gondoltuk, hogy az ezredfordulón 142 ezer előfizetője lesz a Pannonnak, ezzel szemben számuk már akkor meghaladta az egymilliót, az idén az első félévet pedig 2,25 millió előfizetővel zártuk.
- Mi volt a legnagyobb nehézség a munkája során?
- Nem könnyű egy dolgot kiemelni, de mindig nagy nehézséget jelent a bürokrácia, a szabályozási környezet. Eleinte, amikor egy bázisállomást ki akartunk építeni egy adott helyszínen, néha egy évig is eltartott, mire az összes bürokratikus akadályt leküzdöttük, vagyis az összes engedélyt beszereztük. Mára a fő nehézség a szabályozási környezetben rejlik, gondolok mindazokra a feladatokra, tényezőkre, amelyek nem szorosan az ügyfelekkel, az előfizetőkkel kapcsolatosak. Úgy gondolom egyébként, hogy Magyarországon e téren nem rosszabb a helyzet, mint Nyugat-Európában. Hasonló gondok, problémák tapasztalhatók Norvégiában, Angliában, és tudom, hogy ott is a hálózatok összekapcsolásának kérdése váltja ki a legtöbb vitát.
- Mi tekint a legnagyobb sikerének az elmúlt évek során?
- Két dolgot sikerült elérnem. Az egyiket a Pannonon belül, a másikat pedig a magyarországi mobilszektorban. Azt mondhatom: aktív személyes közreműködésemnek köszönhető, hogy egy harmadik mobiltelefon-szolgáltatói engedélyt adtak ki Magyarországon. A háromszereplőssé vált verseny viszont nem zárja ki a részvevők közötti együttműködést vagy a párbeszédet olyan esetekben, amikor az érdekek közösek. A Pannonon belül pedig sikerült olyan légkört kialakítanunk, amelyben szabad egyet nem érteni, s ahol alkotó jellegű viták folynak, értékes gondolatok születnek és nem kell a hibák következményétől tartania senkinek. Csupán azt kérjük, hogy ne ismétlődjenek kétszer ugyanazok a hibák. Hiszem és remélem, hogy ez a szemlélet állandósul, hogy abban a tudatban távozhatok, sikerült kieresztenem a palackból a „Pannon szellemet".
- Tudom, hogy ebben a pillanatban még nem csomagol, de rövidesen ez is bekövetkezik. Mi az a néhány dolog, amit egy valós vagy egy képletes bőröndben elvisz Magyarországról magával?
- Erre a kérdésre most még nem tudok válaszolni. Szerencsére van négy hónapom hozzászokni a gondolathoz, hogy a jövőben esetleg nem Budapesten élek.
Diószegi József
