G melléklet

Magyarországon a Paksi Atomerőmű támogatottsága stabil

– Immár Európára kiterjedően létezik egy olyan egységes villamosenergia-rendszer, amelyhez korábban mi is csatlakoztunk – mondta dr. Kocsis István a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója. – A magyar villamos hálózat is megfelel e rendszeregyesülés, az UCTE követelményeinek. Az egységes rendszer azt jelenti, hogy a hazai villamosenergia-ellátás szinkron üzemmódban működik az UCTE-vel. Ez többek között azzal jár, hogy egész Európában egységesen magas színvonalúak a villamosenergia-ellátás műszaki paraméterei. A nagy rendszerek egyik jelentős előnye, hogy kevesebb erőművi tartalékot kell az egyes nemzeti energiarendszereknek tartaniuk, amellett, hogy természetesen mindenkinek alapvetően saját forrásból kell ellátnia a fogyasztóit. – Ebben a rendszerben milyen helyet foglal el az MVM? – Az MVM kifejezetten stabil helyet foglal el az európai villamos társaságok körében. A magyar hálózat korszerű, kapacitása nagyobb annál, mint amennyit a közel 40 terawattórás éves villamosenergia-felhasználás igényel. A magyar nagyfeszültségű hálózat regionális jelentőségét jól szemlélteti, hogy közel egy éve éppen a mi vezetékrendszerünkön keresztül valósult meg az imént említett nyugat-európai rendszeregyesülés, és a balkáni régió villamos hálózatának összekapcsolódása. Ez a fejlődés nem áll meg, az UCTE készül arra az időszakra, amikor az orosz villamos hálózat is csatlakozhat az európai áramrendszerhez. Mi is vizsgáljuk ennek lehetőségét, hiszen ez a lépés tovább növelheti a magyar hálózat „áramtengely” szerepét Európában. – Milyen a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága és miként képzeli el a tulajdonos Paks jövőjét? – A négy paksi blokk a világon működő mintegy 440 atomreaktor között rendelkezésre állás tekintetében a legjobb 40 között helyezkedik el. Ez egyrészt nagyon nagy eredmény, de úgy vélem, az atomerőmű a magas műszaki-biztonsági színvonal mellett is sokat tesz azért, hogy működését elfogadják: évi 30 ezer érdeklődő ismerkedik meg a létesítménnyel közvetlenül, a látogatóközpontban. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon az atomerőmű támogatottsága a lakosság körében stabilan 70 százalék körüli. A Paksi Atomerőmű a magyar áramtermelésből közel 40 százalékkal részesedik, a legolcsóbb áramot előállítva. Többek között éppen ez indokolja az erőmű üzemidejének meghosszabbítását. Az érvek között azonban legalább ilyen fontos, hogy túlzott energiaimport-függésünk megakadályozása, és a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében is létfontosságú, hogy az erőmű tovább termeljen. A blokkoknak ugyanis 2012 és 2017 között lejár a működési engedélye, szeretnénk azt további húsz évvel meghosszabbítani. Ennek a komoly mérnöki feladatnak, és egyben jelentős beruházásnak a teljes megszervezését és pénzügyi fedezetét is vállaljuk, ahhoz külső forrás nem szükséges. – Mik az MVM Rt. tervei a jövőre nézve? – Célunk, hogy az MVM integrált, többségi állami tulajdonú villamosenergia-ipari társaságcsoport legyen, mely a régióban is szerepet vállal. Az MVM-csoportot a hazai villamos energetika meghatározó, jelentős piaci értéket képviselő szereplőjévé kívánjuk tenni, Ennek érdekében a társaság a közeljövőben stratégiai holdinggá alakul. A termelés területén az MVM legfontosabb bázisa a Paksi Atomerőmű, de aktívak vagyunk például a távhőellátás területén is. Az MVM tevékenységének másik fontos pillére az áram-nagykereskedelem, célunk, hogy jelenlegi vezető pozíciónkat a villamosenergia-piac két év múlva esedékes teljes liberalizációját követően is megtartsuk. Az MVM-csoport nagyon fontos tevékenysége a hálózati rendszerüzemeltetés, a jövő évtől ezt, azaz a nagyfeszültségi hálózat irányítását, üzemeltetését és fejlesztését egységes szervezeti keretek között az MVM leányvállalata fogja végezni. Az MVM további célja, hogy a szomszédos országok energetikájában is szerepet vállaljon. Erre konkrét elképzeléseink is vannak, vizsgáljuk például annak lehetőségét, hogy a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási problémáinak enyhítésére a régióban tározós vízerőművet létesítsünk. Az MVM-csoportnak ugyanakkor fontos szerepe lehet az állami energiapolitika érvényesítésében, a hazai ellátásbiztonság hosszú távú garantálásában, azaz az energetikában történő állami felelősségvállalásban is.

Kelet–nyugati energetikai tengelyt épít a System Consulting

– Kapolyi úr, ön évek óta a kelet–nyugati energetikai tengely kimunkálás fáradozik. Milyen eredményekkel büszkélkedhet? – Ketté kell választani a tevékenységem két területét. Az egyik a vállalkozói rész, a másik pedig egy olyan energiakoncepciónak a kidolgozása és képviselete, amelynek alapján biztosítható Európa hosszú távú energiaellátása. Kiindulópontunk ezzel kapcsolatban az, hogy egy eurázsiai tengely nélkül az öreg kontinens nem tudja ellátni magát a fejlődéséhez szükséges energiával. Visszatérve a vállalkozáshoz: alapvetően sikeresnek mondható a tevékenységünk, évente húszmilliárd forint forgalmat bonyolítunk le. Fontos fejlemény, hogy az Oroszországgal való kapcsolattartásban és az energiaellátás biztosításában az állam által szentesített közvetítő szerepet játszhatunk. – Korábban felvetették egy kisméretű, tározós erőmű létesítésének ötletét. Ezzel mire jutottak? – A tározós erőmű lényege, hogy a Tisza mellékfolyóin olyan energetikai célokat is betöltő energiatározókat alakíthatnánk ki, amelyek egyidejűleg környezetvédelmi, árvízvédelmi és energetikai célokat is szolgálnának. Ez az elképzelés egybeesik a korszerű villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény teljesítésének igényével, minthogy a modern energetikában úgynevezett tározós rendszerek megvalósítása törekszünk. Ez jelen esetben ukrán–magyar együttműködésben, a Tisza mellékfolyóin realizálódhat. A szakmai rész kidolgozására megvan az egyértelmű kormányzati támogatás az érdekelt országok részéről, az ukránoknak kell még a végső feltételeket meghatározniuk. Mi azt szeretnénk, ha ez a tározós rendszer hozna annyi profitot, amennyiből finanszírozni tudnánk a Kárpátalján szükséges árvízvédelmi víztározók építési költségeit. – Mikor adhatják át a létesítményt? – 2007 második felében fogjuk üzembe helyezni a Vásárosnamény környékén épülő tározós erőművünket. – Az elmúlt két évben javult a magyar–orosz gazdasági együttműködés. Hogyan érinti ez az önök cégét? – Természetesen pozitívan. Egyrészt sokkal könnyebb olyan közegben dolgozni, amelyben általánossá vált az a szemlélet, hogy az Európai Uniónak szüksége van a korábban már említett eurázsiai energetikai tengelyre, így Oroszországra, Kínára. Másrészt az óriási keleti piacok létfontosságúak a magyar gazdaság fejlődése szempontjából. – Milyen a kapcsolatuk a Magyar Villamos Művekkel? – Nagyon jól alakul az együttműködésünk. Hosszú távú szerződésünk van az MVM-mel, azaz az ukrán partnereinkkel kötött, 2015-ig szóló szerződésünk kvázi tükörképeként 2015-ig tartó megállapodásunk van az Magyar Villamos Művekkel. Ez 350 ezer megawatt importteljesítményt fed. Magyarország nagyon sokat tett az Ukrán energetikai ipar fejlődéséért, és ebből a munkából vállalkozásunk is jelentős beruházásokkal vette ki a részét. – Mit vár az orosz miniszterelnök magyarországi látogatásától? – Mindenekelőtt a kapcsolatok további fejlődésének megalapozását. A mai világban nehezen lehet elválasztani egymástól a politikát és a gazdaságot, egy multikulturális gazdasági rendszer jött létre – ezt hívják globalizációnak –, amely megkerülhetetlen feltételként szabja meg minden ország, kontinens gazdasági lehetőségeit. E keretrendszer egyik adottsága, hogy a világ földgáz- és nyersolajkészleteinek több mint a háromnegyed része iszlám országok kezében van – nem megkerülhető tehát az a lehetőség, hogy elfogadható szintre csökkentsük az ebből fakadó kiszolgáltatottságunkat. Az Oroszországgal és a távol-keleti országokkal való együttműködés ebből a szempontból is fontos, az eurázsiai gazdasági tengelynek nemcsak a jelenben van nagy szerepe, hanem a jövőben lesz óriási jelentősége. Magyarország pedig e tengely közvetítő útvonalán fekszik, amelynek előnyeit ki kell használnunk.

Cél a gazdasági kapcsolatok tartalékainak kiaknázása

– Hogyan értékeli a Magyarország és Franciaország közötti politikai kapcsolatokat? – Politikai kapcsolataink kiválóak, gyakoriak a magas szintű találkozók és megbeszélések. A 2001. évi franciaországi magyar kulturális évad és a 2005. évi magyar gazdaság éve megrendezése jól szemlélteti kapcsolataink intenzitását és hőfokát. Külön említésre méltó a két ország civil társadalmának egyre szélesedő kapcsolati rendszere, amely kétoldalú viszonyunk szerves és pótolhatatlan része. Ez teszi lehetővé állampolgáraink közvetlen találkozásait és egymás kölcsönös megismerését. – Ön szerint a francia referendum befolyásolja kapcsolatainkat? – A referendum eredménye nem kétoldalú kapcsolatainkat, hanem az európai építkezés előttünk álló időszakát fogja befolyásolni. Meggyőződésem, hogy kétoldalú kapcsolataink eddig kialakult és örvendetesen tovább gazdagodó rendszere, a két ország egymás iránti érdeklődése, politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári együttműködése a referendum kimenetelétől függetlenül is fejlődni, gazdagodni fog. Ugyanakkor, mivel az európai építkezésben mindketten egyenrangú partnerként veszünk részt, többi európai partnerünkkel együtt Párizsnak és Budapestnek is mind bilaterális, mind pedig EU-s keretekben meg kell vizsgálnia, miként lépjünk tovább az unió mélyítése és bővítése terén. Amíg a két ország politikusai, vállalatvezetői, kulturális személyiségei és a kétoldalú turizmusban részt vevő sok százezer állampolgár kapcsolataiban nem okozhat zökkenőt a francia „nem”, addig a franciaországi referendum eredménye kétségtelenül számtalan kérdést vet fel, többek között olyan területeken is, amelyek a magyar politikai érdeklődés homlokterében állnak. Ilyen értelemben az európai és a kétoldalú kérdések az Európai Unió keretei között nem választhatók teljes mértékben külön. – Franciaország most 5. a magyarországi külföldi befektetők listáján. Vannak még tartalékok ezen a téren? – A franciák néhány évvel ezelőtt még a harmadik legjelentősebb beruházók voltak Magyarországon, ma az ötödikek, ami így is óriási eredmény, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a magyar–francia beruházási kapcsolatok mindössze 15 évvel ezelőtt, szinte minden hagyományt nélkülözve kezdődtek. Teljesen egyetértek ugyanakkor azzal, hogy e téren jelentős tartalékok vannak, és azon vagyunk, hogy ezen a ranglistán a franciák minél gyorsabb ütemben előbbre sorolódjanak vállalataik egyre aktívabb és szélesebb körű magyarországi megjelenése révén. A tartalékok egyrészt a Magyarországon jól működő francia vállalatoknál vannak, de ami egy külképviselet munkája szempontjából fontosabb, az azoknak a cégeknek a magyar piac felé orientálása, amelyek tevékenységi területe leginkább összeegyeztethető a magyar gazdaság fejlődésének kitűzött irányvonalaival. Mivel a francia nagyvállalatok már jelentős részben képviseltetik magukat hazánkban, a közeljövőben a kis- és középvállalatokat állítjuk „célkeresztbe”, azok közül is elsősorban a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat, mint például az informatikát, a biotechnológiát vagy más olyan szakterületeket, ahol a magyar szakértelem és a francia technológia mindkét fél számára kedvezően vegyíthető. – Melyek azok a területek a két ország gazdasági kapcsolataiban ahol különösen perspektivikus fejlődést lát lehetségesnek? – Az előzőekből következően a high-tech körébe tartozó tevékenységek azok, ahol a perspektivikus fejlődés lehetősége leginkább adott, két okból: az egyik, hogy ha nem is nulláról indulunk, de a franciák magyarországi jelenléte e téren messze elmarad a lehetőségektől, a másik pedig, hogy egyre nagyobb igény van a magyar és a francia kkv-k részéről az együttműködés kiszélesítésére, mely igényt a magunk szerény eszközeivel nemcsak kezelni, de gerjeszteni is próbálunk. Ennek kiváló példái voltak a Lyonban májusban megrendezett Biovision és a június elején Párizsban tartott Salon de la Recherche elnevezésű, a k+f területére koncentrált kiállítások, ahol Magyarország díszvendég státust élvezett, és nagyon jó színvonalú részvétellel igazolta, hogy e téren kiváló partnerkapcsolatok építésére van lehetőség. Ám a francia piacra exportálni szándékozó magyar kis- és főleg közepes vállalatok részére más szakterületek is kiváló üzleti lehetőségeket kínálnak - ilyen lehetne például az élelmiszeripar.

Egyre nagyobb értéktöbbletet kínál a Somfy

– A Somfy negyven éve meghatározó gyártó a napellenzők, redőnyök, biztonsági rácsok, belső árnyékolók motoros mozgatását biztosító rendszerek világpiacán. Az árnyékoló berendezések motoros mozgatása és korszerű vezérlései rohamosan terjednek és a Mont Blanc lábánál található francia anyavállalatunk termékei a világ 48 országába, jutnak el. A Somfy Kft. 10 éve felel a magyarországi piacért és az eredményeinknek köszönhetően 2004 januárjától a Somfy délkelet-európai területi értékesítési központja is lettünk – tájékoztat Szörényi Tamás cégvezető. A Somfy élenjár a termékek folyamatos fejlesztésében, több mint száz szabadalommal védett megoldással rendelkezik. A fejlesztések új termékcsaládok megjelenését segítik, így a garázs- és kertkapumozgatókkal jelentünk meg a piacon. Az anyavállalat az elmúlt években vállalatfelvásárlásokkal (ablakmozgató motorok, ipari kapumozgatók, parkolási rendszerek) is szélesítette a termékkínálati palettát, így ma már a Somfy-vállalatcsoport meghatározó szereplő az épületautomatizálás területén. – Magyarországon mekkora a piaci részesedése a Somfynak? – Magyarországon felméréseink szerint minden második beépített csőmotor a mi termékünk, eszerint 50 százalék körüli a piaci részesedésünk. Nehezen ellenőrizhető a külföldi beruházók és kivitelezők által az árnyékolókkal együtt beszállított Somfy-termékek száma, de ez is jelentős mennyiség. A Somfy világszerte stratégiai célként tűzte maga elé, hogy 50 százalék feletti piaci részesedést érjen el – Magyarországon a fentiek szerint teljesítjük ezt az elvárást. – Milyen infrastruktúrával rendelkezik Magyarországon a Somfy? – Magyarországon viszonteladói hálózattal dolgozunk, ami 150-200 aktív partnert jelent. Vannak vezérképviseleteink Szerbiában és Szlovéniában, Horvátországban képviselőnk dolgozik, míg Romániában „Somfy Expert” partnerekkel dolgozunk. 2004 márciusában új telephelyre költöztünk: a „Somfy Origo” Kereskedelmi, Logisztikai és Oktatási Központ méltó helye öt országra kiterjedő vállalkozásunknak. – A biztonság hogyan illeszkedik a Somfy cégfilozófiájába? – A biztonság nagyon fontos kereskedelmi szempont. Biztonságosnak kell lennie magának a terméknek, de megbízhatónak kell lennie a szolgáltatásnak, a szervizünknek, a továbbképzéseinknek, a felhasználóink oktatásának is. Biztonságot nyújtunk a partnereinknek azzal is, hogy nagyobb projektek megvalósításához marketingtámogatást nyújtunk, nemzetközi kapcsolatainkat felajánljuk, bemutatótermekhez berendezéseket biztosítunk és partnereinket feltüntető hirdetéseket jelentetünk meg.