– Kapolyi úr, ön évek óta a kelet–nyugati energetikai tengely kimunkálás fáradozik. Milyen eredményekkel büszkélkedhet?
– Ketté kell választani a tevékenységem két területét. Az egyik a vállalkozói rész, a másik pedig egy olyan energiakoncepciónak a kidolgozása és képviselete, amelynek alapján biztosítható Európa hosszú távú energiaellátása. Kiindulópontunk ezzel kapcsolatban az, hogy egy eurázsiai tengely nélkül az öreg kontinens nem tudja ellátni magát a fejlődéséhez szükséges energiával. Visszatérve a vállalkozáshoz: alapvetően sikeresnek mondható a tevékenységünk, évente húszmilliárd forint forgalmat bonyolítunk le. Fontos fejlemény, hogy az Oroszországgal való kapcsolattartásban és az energiaellátás biztosításában az állam által szentesített közvetítő szerepet játszhatunk.
– Korábban felvetették egy kisméretű, tározós erőmű létesítésének ötletét. Ezzel mire jutottak?
– A tározós erőmű lényege, hogy a Tisza mellékfolyóin olyan energetikai célokat is betöltő energiatározókat alakíthatnánk ki, amelyek egyidejűleg környezetvédelmi, árvízvédelmi és energetikai célokat is szolgálnának. Ez az elképzelés egybeesik a korszerű villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény teljesítésének igényével, minthogy a modern energetikában úgynevezett tározós rendszerek megvalósítása törekszünk. Ez jelen esetben ukrán–magyar együttműködésben, a Tisza mellékfolyóin realizálódhat. A szakmai rész kidolgozására megvan az egyértelmű kormányzati támogatás az érdekelt országok részéről, az ukránoknak kell még a végső feltételeket meghatározniuk. Mi azt szeretnénk, ha ez a tározós rendszer hozna annyi profitot, amennyiből finanszírozni tudnánk a Kárpátalján szükséges árvízvédelmi víztározók építési költségeit.
– Mikor adhatják át a létesítményt?
– 2007 második felében fogjuk üzembe helyezni a Vásárosnamény környékén épülő tározós erőművünket.
– Az elmúlt két évben javult a magyar–orosz gazdasági együttműködés. Hogyan érinti ez az önök cégét?
– Természetesen pozitívan. Egyrészt sokkal könnyebb olyan közegben dolgozni, amelyben általánossá vált az a szemlélet, hogy az Európai Uniónak szüksége van a korábban már említett eurázsiai energetikai tengelyre, így Oroszországra, Kínára. Másrészt az óriási keleti piacok létfontosságúak a magyar gazdaság fejlődése szempontjából.
– Milyen a kapcsolatuk a Magyar Villamos Művekkel?
– Nagyon jól alakul az együttműködésünk. Hosszú távú szerződésünk van az MVM-mel, azaz az ukrán partnereinkkel kötött, 2015-ig szóló szerződésünk kvázi tükörképeként 2015-ig tartó megállapodásunk van az Magyar Villamos Művekkel. Ez 350 ezer megawatt importteljesítményt fed. Magyarország nagyon sokat tett az Ukrán energetikai ipar fejlődéséért, és ebből a munkából vállalkozásunk is jelentős beruházásokkal vette ki a részét.
– Mit vár az orosz miniszterelnök magyarországi látogatásától?
– Mindenekelőtt a kapcsolatok további fejlődésének megalapozását. A mai világban nehezen lehet elválasztani egymástól a politikát és a gazdaságot, egy multikulturális gazdasági rendszer jött létre – ezt hívják globalizációnak –, amely megkerülhetetlen feltételként szabja meg minden ország, kontinens gazdasági lehetőségeit. E keretrendszer egyik adottsága, hogy a világ földgáz- és nyersolajkészleteinek több mint a háromnegyed része iszlám országok kezében van – nem megkerülhető tehát az a lehetőség, hogy elfogadható szintre csökkentsük az ebből fakadó kiszolgáltatottságunkat. Az Oroszországgal és a távol-keleti országokkal való együttműködés ebből a szempontból is fontos, az eurázsiai gazdasági tengelynek nemcsak a jelenben van nagy szerepe, hanem a jövőben lesz óriási jelentősége. Magyarország pedig e tengely közvetítő útvonalán fekszik, amelynek előnyeit ki kell használnunk.
Economx