– Hogyan értékeli a Magyarország és Franciaország közötti politikai kapcsolatokat?
– Politikai kapcsolataink kiválóak, gyakoriak a magas szintű találkozók és megbeszélések. A 2001. évi franciaországi magyar kulturális évad és a 2005. évi magyar gazdaság éve megrendezése jól szemlélteti kapcsolataink intenzitását és hőfokát. Külön említésre méltó a két ország civil társadalmának egyre szélesedő kapcsolati rendszere, amely kétoldalú viszonyunk szerves és pótolhatatlan része. Ez teszi lehetővé állampolgáraink közvetlen találkozásait és egymás kölcsönös megismerését.
– Ön szerint a francia referendum befolyásolja kapcsolatainkat?
– A referendum eredménye nem kétoldalú kapcsolatainkat, hanem az európai építkezés előttünk álló időszakát fogja befolyásolni. Meggyőződésem, hogy kétoldalú kapcsolataink eddig kialakult és örvendetesen tovább gazdagodó rendszere, a két ország egymás iránti érdeklődése, politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári együttműködése a referendum kimenetelétől függetlenül is fejlődni, gazdagodni fog. Ugyanakkor, mivel az európai építkezésben mindketten egyenrangú partnerként veszünk részt, többi európai partnerünkkel együtt Párizsnak és Budapestnek is mind bilaterális, mind pedig EU-s keretekben meg kell vizsgálnia, miként lépjünk tovább az unió mélyítése és bővítése terén. Amíg a két ország politikusai, vállalatvezetői, kulturális személyiségei és a kétoldalú turizmusban részt vevő sok százezer állampolgár kapcsolataiban nem okozhat zökkenőt a francia „nem”, addig a franciaországi referendum eredménye kétségtelenül számtalan kérdést vet fel, többek között olyan területeken is, amelyek a magyar politikai érdeklődés homlokterében állnak. Ilyen értelemben az európai és a kétoldalú kérdések az Európai Unió keretei között nem választhatók teljes mértékben külön.
– Franciaország most 5. a magyarországi külföldi befektetők listáján. Vannak még tartalékok ezen a téren?
– A franciák néhány évvel ezelőtt még a harmadik legjelentősebb beruházók voltak Magyarországon, ma az ötödikek, ami így is óriási eredmény, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a magyar–francia beruházási kapcsolatok mindössze 15 évvel ezelőtt, szinte minden hagyományt nélkülözve kezdődtek. Teljesen egyetértek ugyanakkor azzal, hogy e téren jelentős tartalékok vannak, és azon vagyunk, hogy ezen a ranglistán a franciák minél gyorsabb ütemben előbbre sorolódjanak vállalataik egyre aktívabb és szélesebb körű magyarországi megjelenése révén.
A tartalékok egyrészt a Magyarországon jól működő francia vállalatoknál vannak, de ami egy külképviselet munkája szempontjából fontosabb, az azoknak a cégeknek a magyar piac felé orientálása, amelyek tevékenységi területe leginkább összeegyeztethető a magyar gazdaság fejlődésének kitűzött irányvonalaival. Mivel a francia nagyvállalatok már jelentős részben képviseltetik magukat hazánkban, a közeljövőben a kis- és középvállalatokat állítjuk „célkeresztbe”, azok közül is elsősorban a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat, mint például az informatikát, a biotechnológiát vagy más olyan szakterületeket, ahol a magyar szakértelem és a francia technológia mindkét fél számára kedvezően vegyíthető.
– Melyek azok a területek a két ország gazdasági kapcsolataiban ahol különösen perspektivikus fejlődést lát lehetségesnek?
– Az előzőekből következően a high-tech körébe tartozó tevékenységek azok, ahol a perspektivikus fejlődés lehetősége leginkább adott, két okból: az egyik, hogy ha nem is nulláról indulunk, de a franciák magyarországi jelenléte e téren messze elmarad a lehetőségektől, a másik pedig, hogy egyre nagyobb igény van a magyar és a francia kkv-k részéről az együttműködés kiszélesítésére, mely igényt a magunk szerény eszközeivel nemcsak kezelni, de gerjeszteni is próbálunk. Ennek kiváló példái voltak a Lyonban májusban megrendezett Biovision és a június elején Párizsban tartott Salon de la Recherche elnevezésű, a k+f területére koncentrált kiállítások, ahol Magyarország díszvendég státust élvezett, és nagyon jó színvonalú részvétellel igazolta, hogy e téren kiváló partnerkapcsolatok építésére van lehetőség. Ám a francia piacra exportálni szándékozó magyar kis- és főleg közepes vállalatok részére más szakterületek is kiváló üzleti lehetőségeket kínálnak - ilyen lehetne például az élelmiszeripar.
Economx