G melléklet

Magyarország – kis ország, hatalmas termálvízkinccsel

A téli hónapok előtt bizonyára sokunkban merül fel némi borzongás; hol pihenhetünk majd a hűvös hónapokban, hol kényeztethetjük testünket, lelkünket? A tökéletes válasz a közelben van: itthon Magyarországon, a termálvizek országában.

Menedzserek alvászavarai és a nappali teljesítőképesség

Nappali jólétünk és teljesítőképességünk egyik alapvető feltétele a jó éjszakai alvás, amelynek zavartalanságát sokféle külső és belső tényező veszélyeztetheti. Az egyik az álmatlanság, amit többnyire pszichés feszültséget okozó külső tényezők hoznak létre, a másik az éjszakai légzési elégtelenség–nappali aluszékonyság tünetegyüttes. Az álmatlanság megnyilvánulhat elalvási nehézségben, gyakori éjszakai vagy túl korai felébredésben. Olyan emberek hajlamosak rá, akik nem tudnak kikapcsolni, nappali elintézetlen problémáikat magukkal viszik az ágyba, akik nem tudják elviselni, ha valami nem megy tökéletesen jól és mindig saját magukat hibáztatják a sikertelen ügymenetért. A kialakuló álmatlanság ilyenkor gyakran önfenntartó körrel válik tartóssá: miután a kialvatlanság másnap panaszokat okoz, kialakul a félelem attól, hogy megint nem tudunk elaludni, és a következő nap helytállni. Ez a félelem tovább fokozza azt a feszültséget, ami a lefekvéskor az alvás akadályát képezi. Ilyenkor nyúlnak az emberek az altatóhoz, és ha ez nem kellő gyógyszerválasztással és nem csak rövid periódusra történik, akkor kialakulhat az altatószer-megszokás, ami az alkalmi álmatlanságban szenvedő emberből gyógyszerfüggő, és ennek ellenére tartósan alvászavarral küzdő, mind az álmatlanság, mind a gyógyszerek mellékhatásait egyszerre szenvedő beteget csinál. Természetesen az sem jó megoldás, ha nem próbáljuk megszakítani az álmatlanságot, mert akkor – arra hajlamos embereknél – ez a zavar feltételes reflexes úton rögzül. Ilyen esetekben is az alvászavarok kezelésében járatos szakemberhez kell fordulni, így megelőzhető, hogy az átmeneti kisiklásból tartós betegség alakuljon ki. Ma már az alvászavarok vizsgálata és kezelése az orvostudomány külön határterülete, és az álmatlanság kezelésére számos részben gyógyszeres, részben pszichoterápiás, illetőleg magatartásterápiás kezelési eljárást dolgoztak ki. Az éjszakai légzési elégtelenség–nappali aluszékonyság tünetegyüttes már egyértelműen betegségállapot, aminek részben éjszakai, részben nappali tünetei vannak, és a 40 év feletti, súlyfelesleggel rendelkező férfiakat fenyegeti elsősorban. Ez a kórállapot egy alkati hajlamosság talaján, külső, elsősorban életmódbeli tényezőkön keresztül alakul ki. Ilyen tényező például az egészségtelen, hizlaló táplálkozás és a kevés testmozgás. Az érintettek kezdetben nem is tudják, hogy betegek, csak azt tapasztalják, hogy egyre többször alszanak el ingerszegény környezetben (például unalmas értekezleten), és később már esetleg a volán mellett is. Előrehaladottabb állapotban az elalvást követően már egy-két légvétel után leáll a légzés – közben a beteg küszködik a levegőért –, majd egy felszabadító, hörgő belégzés után az egész folyamat újrakezdődik, és az egész éjszakai alvás így telik. Könnyű belátni, hogy mindezt az agy oxigénellátása szenvedi meg, és kiderült az is, hogy a mellkasi nyomásviszonyok megváltozása miatt az ilyen betegeknél gyakran (mintegy 30 százalékban) alakul ki magas vérnyomás. A kezelés nem könnyű, de megoldható. A fogyókúrától kezdve a felső légúti akadályt megoldó légúti beavatkozásokon keresztül az éjjeliszekrényen tartható maszkos lélegeztető készülékig – a betegség előrehaladottságától függően – számos kezelési eljárás áll rendelkezésre.

Lundbeck, a központi idegrendszer specialistája

A ma embere egyre nehezebben tud lépést tartani a technika fejlődésének gyorsuló ütemével és az információ mennyiségének robbanásszerű növekedésével. Miközben az idő és a teljesítési kényszer nyomása alatt igyekszik helytállni, észre sem veszi a figyelmezető jeleket. A WHO 2001-es jelentése szerint a leggyakrabban csökkent munkaképességet, illetve rokkantságot okozó 10 betegség közül 4 valamilyen pszichiátriai kórkép. Ami még ennél is megdöbbentőbb: ugyanezen a listán az aktív korú (15–44 éves) férfiak körében az első 4 helyen kizárólag pszichiátriai betegség áll: a depresszió, az alkoholizmus, a szkizofrénia és a mániás depresszió. A Lundbeck olyan gyógyszergyártó cég, amely – a világon egyedülálló módon – kizárólag éppen ezekkel a problémákkal, a központi idegrendszeri betegségek kezelésével foglalkozik. Hári Lajossal, a cég magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a Lundbeck eddigi sikereiről és jövőbeli terveiről. – A Lundbeck 1915-ben Dániában kezdte meg tevékenységét, de ma már a világ több mint 60 országában – 16 éve Magyarországon is – jelen van, világszerte több mint 5000 munkatárssal. Ön szerint minek köszönhető, hogy a Lundbeck egy kis ország magánvállalkozásából mára egy globálisan jelen lévő, nemzetközi vállalattá fejlődhetett, amelyet 1999 óta tőzsdén is jegyeznek? – Úgy gondolom, sikerünk titka éppen a specializációban rejlik, hiszen az emberi szervezet talán legtöbb titkot rejtő szervének, az agynak a betegségei csakis koncentrált figyelemmel fejthetők meg. A céget 1915-ben megalapító dán nagykereskedő, Hans Lundbeck még meglehetősen vegyes áruválasztéka azonban csak évekkel később, 1925-ben szűkült a gyógyszerek körére, és az azon belüli központi idegrendszeri specializáció még később, a 90-es években, tudatos stratégiaváltással alakult ki. Az azóta eltelt évek során a Lundbeck valóban a pszichiátria szakértőjévé vált. Nem tartozik ugyan a világ nagy gyógyszercégei közé, a központi idegrendszeri kutatás tekintetében azonban a világelsők között van. A másik döntő tényező, hogy a Lundbeck kutatás-fejlesztés orientált cég. Éves bevételünk 20 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre, amely meghaladja az iparág átlagát, a 15 százalékot. Az 1950-es években létrehozott alapítványunk (Lundbeck International Neuroscience Foundation) célja a tudósok közötti nemzetközi eszmecsere és információáramlás elősegítése, a kutatások támogatása. Gyógyszerfejlesztésünk a legmodernebb technikai vívmányokra épül, egyik termékünk fejlesztésének alapja például a 2001-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazott tiszta enantiomer előállításán alapul. Innovatív törekvéseinket elősegítendő a közelmúltban egyesítettük erőinket a biotechnológiában világhírű, amerikai Synaptic céggel, amely 2005 januárja óta „Lundbeck Research USA” néven folytatja tovább kutatómunkáját. A gyógyszerkutatás mellett a gyógyszergyártás területén is a csúcsechnológiák alkalmazására törekszünk. A Lundbeck az enantiomerek nagyüzemi gyártását lehetővé tevő úgynevezett SMB (simulated mooving bed) technológia legnagyobb telephelyét mondhatja magáénak az észak-angliai Seal Sand városában. – A Lundbeck termékei milyen a pszichiátriai betegségek kezelésében hoztak jelentős előrelépést? – A Lundbeck világszínvonalú gyógyszereivel a pszichiátriai betegségek elleni küzdelem „bástyája” volt, az 50-es évek óta a pszichiátriai gyógyszergyártó cégek élén áll. Egyike volt azon gyógyszercégeknek, amelyek a 80-as évek végén elsőként vezették be a depresszió kezelésére a ’szelektív szerotonin reuptake inhibitorokat’ (SSRI). Ugyancsak az elsők vagyunk a szkizofrénia kezelésében használt modern, úgynevezett atípusos antipszichotikumok felfedezői között. Termékportfóliónk mára – a változó világ igényeit követve – más pszichiátriai és neurológiai betegségek kezelését lehetővé tevő gyógyszerekkel is bővült. Ilyen az Alzheimer-kór, amelynek kezelése a lakosság átlagéletkorának növekedésével napjaink egyik legnagyobb kihívása: nemcsak a betegek számának várható növekedése miatt, de azért is, mert az állandó felügyeletet igénylő beteg ápolása gyakran az aktív korú, dolgozó családtagokra hárul. – Melyek azok a területek ,ahol a legfrissebb sikereket érték el? – A depresszió kezelésében már korábban is több népszerű termékünk volt. Az utóbbi években forgalomba hozott gyógyszerek hatékonyak és egyben mellékhatásprofiljuk is kedvező, ám a piackutatások azt mutatták, hogy mind a betegek, mind az orvosok olyan gyógyszert szeretnének, amely a megszokott 3-4 hétnél rövidebb idő alatt fejti ki hatását. A Lundbeck legutóbb bevezetett antidepresszívuma éppen ebben hozott előrelépést. Sikeres fogadtatását mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy számos európai országban piacvezető helyet foglal el. Az amerikai piacon ma már az újonnan jelentkező betegek 20 százalékának ezt a készítményt rendelik az orvosok. – Milyen új gyógyszerek kifejlesztésén dolgoznak? – A mai stresszel teli életben egyre gyakoribb pszichiátriai és neurológiai problémákra kívánunk továbbra is segítséget nyújtani a betegek kezeléséhez. Kutatási fázisban lévő termékeink a szkizofrénia, a hangulatzavarok és az alvászavarok kezelésében hozhatnak további előrelépést.

Stressz, depresszió, alvászavar

– Valójában mi a stressz? – Minden olyan külső vagy belső tényező, amelyhez nem tud megfelelően alkalmazkodni a szervezet – akár lelki, akár testi módon – stresszként jelenik meg az életünkben. A stressz olyan dinamikus fogalom, amely a külvilág és az egyén belső folyamatainak a viszonyulását fejezi ki. – Egyénre szabott, kinek mi jelent stresszt? – Az egyén adaptációs mechanizmusaitól függ, hogy mi jelenik meg számára stresszként. Vannak olyan általános stresszforrások, amelyek mindenkire hatnak. Ezek alapján beszélhetünk stresszfaktorokról, amiket például az orvosok is számon tartanak egyes betegségek rizikófaktoraiként. – Mi jellemzi ezek tükrében a menedzserek, a bankárok stresszhelyzetét? – A folyamatos verseny – az idővel való versenyfutás a teljesítménykényszer – állandó készenléti állapotban, nyomás alatt tartják ezeket az embereket, de sokszor ő maguk is magasra emelik a lécet. Mindig új és új kihívásoknak kell megfelelniük, amihez nem minden ember képes alkalmazkodni. – Mi az a tünetegyüttes, amire fel kell figyelni? – Nagyon hamar kialakul az alvászavar, a kikapcsolásra való képtelenség, amelyek miatt nem tudja magát kipihenni az ember. Ha valaki észreveszi, hogy fáradtan ébred, amit túlzott kávézással próbál ellensúlyozni, az felismerte az első baljós jelet az életében. Ezután aztán jól teszi, ha ügyel arra, hogy jusson ideje, testi, szellemi pihenésre. Meg kell találnia azokat az örömöket, amelyekért dolgozik. Aki hajlamos a depresszióra vagy pánikbetegségre (például a rokonai között fordult elő ilyesmi), az könnyen veszélybe kerülhet. Az alkoholfogyasztás gyakori módja a stressz oldásának, de ennek is meg vannak a maga hátulütői. – Melyek azok a pszichoszomatikus betegségek amelyek fenyegetik a menedzsereket? – A krónikus stressz hatására csökken a szervezet általános teljesítőképessége. Gyengül az immunrendszer, a pszichés tűrőképesség. A férfiak leggyakoribb pszichoszomatikus problémái a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, rosszabb esetben az agyvérzés, a szívinfarktus. Jellemzők még a fejfájás, a gyomorproblémák és bélrendszeri tünetek, illetve a reumatológiai gondok. A legrosszabb esetben, ha az immunrendszer nagyon legyengül, akár onkológiai betegség is kialakulhat. Nagyon nagy szerepe van annak, kinél milyen hajlam áll fenn, mit hozott a génjeiben. – A menedzserek többsége nagyon sokat dohányzik... – A dohányzás kétszeresen teszi függővé az embert. Egyrészt kialakul a nikotintól mint drogtól való függőség, másrészt a cigarettázás elfoglaltsága is lelki szükségletté válik. A depressziósok között az átlagosnál három-négyszer több dohányos van, illetve a dohányosok között jóval nagyobb a depressziósok aránya, mint a lakosság egészében. Nagyon szoros összefüggés van a stressz, a depresszió és a dohányzás között. Ennek biokémiai oka is van: kezdetben stresszoldó hatású a nikotin, de ez idővel megszűnik. – És mi a helyzet az alkohollal? – Rengeteg kötelező társasági megjelenés van a menedzserek életében, amelyeken elvárt a koccintás , ám nem ez az igazi gond, hanem inkább a zugivás. A nők sokkal hajlamosabbak erre a magatartásmódra, tapasztalatom szerint sok női menedzser iszik titokban, mint férfi. – Hogyan jelentkezik a depresszió? – A depresszió nagyon sokarcú, alattomos betegség. Testi és lelki tünetekkel jár, de sok esetben csak a testi tüneteket veszik észre. Sokszor évekkel előtte már alvászavar vagy szorongás figyelhető meg, de van akinél pánik rohamok előzik meg. Legjellemzőbb az őszi és a tavaszi depresszió, de van akinél télen, sőt nyáron indul a betegség. Ha nem kezelik a depressziót, akkor spontán is elmúlhat – az általános kezeletlen depressziós fázis 4–6 hónapig tart –, ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy vissza fog térni, s a következő fázis már súlyosabb lesz. A depressziók 65-70 százaléka visszatérő formában zajlik, 20 százaléka pedig krónikussá válik. – Milyen lehetőségek vannak a gyógyításra? – Mivel komplex hátterű betegségről van szó, ezért a gyógyításnak is komplexnek kell lennie. Mindenkinek egyénre szabott gyógymódot kell biztosítani. Fel kell térképezni az okokat, majd gyógyszeres és egyéb pszichoterápiás kezelést kell adni. Az életmód megváltoztatása is elengedhetetlen a gyógyulás érdekében. – Mire figyeljenek oda a menedzserek, a bankárok? – Akinek a családjában vannak olyan rizikófaktorok, amelyek a stresszre való hajlamot valószínűsítik, az mindenképpen készüljön fel ezek megjelenésére és kezelésére. Aki tudatában van annak, hogy a munkája stresszt okoz, az hagyjon a szervezetének időt a regenerálódásra. Amennyiben az első tünetek megjelennek, nagyon fontos, hogy forduljon szakorvoshoz.