Brit–francia nyilatkozatháborúba torkollt az EU 2007–2013 közötti költségvetési irányelveiről folyó vita. Tony Blair brit kormányfő, érzékelve, hogy elszigetelődött az országának immár két évtizede járó visszatérítés megőrzésében folytatott harcában, kijelentette: hajlandók a kérdés megtárgyalására, ha Franciaország is hajlandó engedményre az agrárbüdzsében – vagyis annak csökkentésében. Ez azonban Jacques Chirac francia köztársasági elnök számára tabu, és a 2002-ben kötött megállapodásra hivatkozik, amikor megegyeztek az agrárköltségvetés befagyasztásáról. Párizs a vitában maga mögött tudhatja Berlint, miközben a többi tagállam is úgy véli, hogy indokolatlan az évi közel 5 milliárd (2007-től több mint 7 milliárd) euró visszacsorgatása Londonnak. Két évtizeddel ezelőtt más volt a helyzet: Nagy-Britannia akkor az EU harmadik legszegényebb országa volt, ráadásul kevés gazdája révén az agrárbüdzséből is alig részesült. Mára az EU agrárbüdzséje jelentősen csökkent (70-ről 50 százalékra), Nagy-Britannia pedig az egyik leggazdagabb tagállam.
A szegényebb, főként az új tagállamok biztosítva akarják látni, hogy a felzárkóztatási alapok ne csökkenjenek és a hozzáférés feltételei se legyenek mostohábbak, mint eddig. A soros luxemburgi elnökség utolsó, immár negyedik javaslatot ígért, ez némileg magasabb lehet, mint a bruttó nemzeti jövedelem 1,06 százalékos eddigi ajánlata, ami viszont messze az Európai Parlament (EP) 1,18 és a brüsszeli bizottság 1,24 százalékos indítványa alatt van. Az EP elnöke közölte, hogy ha a regionális és a kutatási alapok nem emelkednek, akkor a testület vétót emel. A Welt am Sonntag német lap szerint Berlin 500 millióval hajlandó megemelni éves hozzájárulását – bár még a luxemburgi kalkuláció szerint is a mainál 2 milliárddal kellene többet befizetnie.
Economx