– A kezdet igen nehéz volt, csakúgy mint a magyarországi települések többségénél. Az 1990–94-es ciklusban a város több száz milliós adósságállománnyal rendelkezett. Ezt tíz év alatt sikerült ledolgozni, sőt megfordítani. A 2004-es év költségvetési főösszege már 14 milliárd forint volt. Ennek ellenére jómagam is igen meglepett voltam, mikor a kezembe került az MTA Regionális Kutatóintézetének egy tanulmánya, amely a gazdasági szempontból meghatározó magyar városok közül – Budapestet nem számítva – Budaörsöt helyezte az élre kutatási adataik alapján, amely a gazdasági erőt és innovációs képességet vizsgálta.
– Mivel magyarázható mindez?
– A város prosperitásának a kulcsa – egyebek mellett – a Budaörsön megtelepült vállalkozásoktól származó adóbevétel. Az 1990-es évek derekától egyre több cég, vállalkozás települt Budaörsre, aminek oka a város vonzó környezeti képe és a fővárossal való jó közlekedési kapcsolata, az autópályák közelsége mellett a város önkormányzata által képviselt kedvező helyi adópolitika.
– Magyarország uniós csatlakozásával a külföldi befektetőknek nyújtható kedvezmények rendszere megváltozott, átalakult. Ennek ellenére alig csökken a Budaörsre települni kívánó vállalkozások száma. Mi ennek az oka?
– Budaörs Város Önkormányzatának adópolitikája kedvező feltételeket teremt az idetelepülni kívánó cégeknek. Ennek lényeges eleme a helyi iparűzési adó 1,7 százalékos mértéke, amely a környező településeket tekintve az egyik legkedvezőbb a régióban, továbbá az, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek éves nettó árbevétele nem éri el a 30 millió forintot, iparűzésiadó-mentességet élveznek. Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak a magyar és külföldi cégekre, és – amíg az EU előírásai ezt lehetővé teszik – nem is kívánunk rajtuk változtatni.
– Mint budaörsi polgár nap mint nap tapasztaltam, hogy 2004 a fejlesztések éve volt. A fejlődés irányait illetően mit sikerült megvalósítani?
– A város kedvező gazdasági helyzete lehetővé tette és teszi a minél nagyobb ívű infrastrukturális fejlesztéseket. A tavalyi év folyamán befejeződött a főút felújításának utolsó nagyobb szakasza, melynek során a városközponttól a főváros felé eső útrész vált szélesebbé, jobbá és biztonságosabbá. Ezzel összefüggésben a környező utak rekonstrukciója is elkészült, illetve a város további jelentősebb útjai is új burkolatot kaptak. Természetesen a közútprogramunk befejezéséig még számos teendő maradt, de a munkálatok oroszlánrészén már szerintem túl vagyunk.
Az előző évben valósult meg a történeti belváros, a Templom tér rehabilitációja, amelynek keretében a teret kiszélesítettük, díszburkolattal láttuk el, gazdag növényállományt telepítettünk.
Az intézményeink felújítása mellett olyan szociális célú beruházások kezdődtek a városban, amelyek befejezése átnyúlt erre az évre. Már elkészült a 15 új szociális lakást magában foglaló épület, a befejezéséhez közeledik a mentőállomás és az idősek otthona kivitelezése.
– Az országos politika szintjén gyakran megfogalmazódó észrevétel, hogy a nemzetközi cégek egy része elhagyja, vagy elhagyni készül Magyarországot. Mi a budaörsi tapasztalat?
– Budaörsön nem érzékelhető ilyen tendencia, továbbra is erősen érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt mind a magyarországi, mind pedig a külföldi cégek. Az országban sem hiszem, hogy ez meghatározó jelenség volna, esetleg azok a cégek hagyták el az országot, amelyek az olcsó magyarországi munkaerő-piaci lehetőségekben bíztak és a megváltozott helyzet miatt tették át a székhelyüket Magyarországtól keletebbre.
– Ha jól tudom, a várospolitikai koncepció lényege a fenntartandó fejlődés. Ezt hogy kívánják megvalósítani?
– A fejlesztési koncepció új programjának valóban ezt a címet szánta a ciklusprogram, ám ez a képviselő-testület döntése szerint Fenntartható fejlődésre módosult. Ez a cím utalás arra a városfejlesztési irányvonalra, amely eddig is jellemző volt Budaörsre, és amit a városvezetés folytatni kíván.
Economx