– Ausztriával együtt Európában 20 országban képviselteti magát a Fornetti. Az országok egy részébe a gyártást is kitelepítettük, míg másokat disztribúciós tevékenység formájában szolgálunk ki. Számunkra nagy öröm, hogy nem csupán a magyar vásárlóközönség ízlésvilágát sikerült eltalálnunk, hanem a kontinens más országaiban is ki tudtuk alakítani azt a termékkínálatot, amelyet a lakosság elfogad, szívesen fogyaszt. Ugyanakkor nem csupán az ízlésvilág megtalálása és a termékkör kialakítása a siker kulcsa, hanem a kiváló minőség és a versenyképes ár is. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy a termékeinket széles körben fogyasszák.
– Magyarországon mennyit fordítottak beruházásra tavaly?
– A magyar piac továbbra is folyamatosan nő, noha nem olyan intenzitással, mint példádul a román. A tavalyi évben elsősorban a termelőeszközeink bővítését tartottuk fontosnak. Automata és félautomata gépsorokon folyik a gyártás, a kézi munkaerő háttérbe szorult. Az elmúlt évben hozzávetőlegesen kétmillió eurót költöttünk a magyarországi gépek, berendezések cseréjére, felújítására és bővítésére.
– Mekkora piacbővülésre számítanak idehaza és külföldön?
– Számításunk szerint a magyarországi látványpékségpiac, tehát az olyan kereskedések forgalma, amelyekben fagyasztva szállított és helyben kisütött termékeket árusítanak, 20-30 százalékkal nőhet. Ezzel szemben a romániai értékesítés minden más európai országgal összehasonlítva a leglátványosabban fejlődő piac. Ennek fejlődése olyan rohamos, hogy az ottani gyártóbázisnak már a harmadik üzemét építjük.
– Hol találhatók a gyártóbázisaik?
– Magyarországon Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Igalon, emellett Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban. Néhány héttel ezelőtt üzemeltük be a szabadkai gyárat Szerbiában, illetve félkész állapotban van Kijev mellett az ukrán gyártóbázis. Az utóbbiak külső befektetők bevonásával készültek el.
– Egy-egy gyártóbázis felépítése előtt milyen piackutató munkára van szükség?
– Az esetek túlnyomó többségében először a kereskedelmi disztribúciós hálózatot építjük ki, amelybe az ahhoz legközelebb eső gyártóbázisról szállítjuk az árut. Amikor a napi értékesítés olyan szintet ér el, hogy új termelőegységet kell létrehoznunk, akkor vagy saját tőkéből, vagy külső befektető közreműködésével létrehozzuk a gyártást. Ez alól kivétel például Ukrajna, ahol egy sikeres ottani vállalkozás befektetőcsoportja jelezte igényét a Fornetti-forgalmazásra. Piackutatás után döntöttünk úgy, hogy szerződést kötünk ezzel a csoporttal. Ukrajnában ugyanazt a sikert várjuk, mint amilyet Romániában elértünk. Erre szakértők szerint meg is van minden esélyünk.
– Eddigi sikerük nyomán, gondolom, könnyen találnak befektetőket...
– Nyilvántartást vezetünk arról, havonta hányan érdeklődnek, hányan szeretnének Fornettivel foglalkozni. Nem mi mondtuk magunkról, hanem a sajtó ragasztotta ránk, hogy a Fornetti sikertörténet. Nyílván tudják ezt azok a befektetők is, akik készek ebbe az üzletbe fektetni a pénzüket. Mi azonban azt a filozófiát valljuk, hogy csak addig nyújtózzunk, amíg az a bizonyos takaró ér. Ezután is úgy fogunk terjeszkedni, hogy ezért ne kelljen engedni a minőségi elvárásainkból.
– Mit terveznek az idei évre?
- Egyrészt, amint említettem, újabb jelentős beruházást hozunk létre Romániában. Nagyon bízunk abban, hogy rövid határidővel be tudjuk fejezni az ukrán gyár építését, és megkezdődhet az ottani gyártás. Emellett az idei év központi feladata a nyugat-európai export erősítése. Hosszú évek óta jelen vagyunk az ottani piacokon, azonban az uniós csatlakozás új lehetőséget jelent, amelyeket mindenképpen szeretnénk kihasználni. Ehhez egyidejűleg fejlesztjük a termékeinket, a gyártási technológiát és az értékesítési módszereinket. Büszkék vagyunk arra, hogy az ősszel közel százszázalékos értékeléssel kapták meg gyáraink az IFS-minősítést az auditoroktól. A német kereskedelmi láncok januártól már ennek a minősítésnek a birtokában fogadják az áruinkat.
