A cseh statisztikai hivatal (CSÚ) arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen ütemben zárkóznak fel az új európai uniós tagállamok átlagbérei a régi uniós tagok bérszintjéhez. Az Eurostat adataira támaszkodva vizsgálta, hogy 2000 és 2007 között abszolút és reálértéken számolva hány százalék a béremelkedés. A vizsgált időszakban a szlovák átlagbér euróra átszámítva 132 százalékkal, míg a cseh 111 százalékkal nőtt - írta az elemzést bemutató Lidové Noviny cseh napilap. Az inflációtól megtisztított reálbéreket vizsgálva viszont 2000 és 2007 között a cseh reálbér 41 százalékkal, a szlovák pedig az ezredforduló környéki magas infláció miatt mindössze 30 százalékkal nőtt. Magyarország idevágó adata 36 százalék, míg a lengyel reálbérnövekmény 34 százalék. Az új uniós tagok közül Lettország könyvelte el a leggyorsabb növekedést, ahol a reálórabérek 2000 és 2007 között 86 százalékkal emelkedtek, miközben a vizsgált időszakban az uniós reálbérek mindössze 8 százalékkal gyarapodtak, ezen belül Németország mutatója 1, Ausztriáé pedig mindössze 2 százalékkal emelkedett.
A térség gyors bérnövekedése ellenére csak lassan halad felzárkózásunk az uniós szinthez. A cseh átlagbér 2000-ben a német bérszint 14 százalékán mozgott, 2007-ben pedig még mindig csak 25 százalékon volt - mondta Jan Fischer, a cseh statisztikai hivatal elnöke. Ezt a különbséget viszont részben enyhíti, hogy régiónkban valamivel alacsonyabbak a megélhetési költségek (kisebb a lakbér, olcsóbb az energia, esetleg néhány élelmiszer-féleség). "Ennek köszönhetően ugyan az unión belül legmagasabb dán átlagos órabér több mint ötszörösen haladja meg a csehet, de az életszínvonal terén a dánok előnye a két és félszeresére olvad" - magyarázta Jan Fischer.
