Az Európai Bizottság szerint az EU-s cégek még mindig túlságosan sok állami támogatásban részesülnek, annak ellenére, hogy a nevezetes lisszaboni célkitűzés – az évtized végére a világ legversenyképesebb gazdasági régiójává válni – az állami támogatások részbeni leépítését is zászlajára tűzte. A gazdasági megújulásnak része volna, hogy a szubvencióban olyan szempontok érvényesüljenek, mint például a kutatás-fejlesztés. Az EU-s cégek tavaly összesen 61,5 milliárd eurót kaptak, ami az EU-GDP 0,6 százalékának felel meg – derül ki a brüsszeli kimutatásból. Neelie Kroes, a versenypolitikáért felelős biztos abba is kénytelen lesz beletörődni, hogy az Európai Bizottság papírtigris. 2000 óta a testület 9,4 milliárd euró támogatásról állapította meg, hogy törvénybe ütköző volt, ezért kamatostul vissza kell fizetni. Hogy Brüsszel gyakran tehetetlen a tagállami nyomással szemben, azt jól tükrözi a 3,5 milliárdos „kinnlevőség”…
Az állami támogatásoknak mintegy kétharmada, 40 milliárd jutott a feldolgozóiparra és a szolgáltatási ágazatra, 15 milliárd euró a mezőgazdaságra és a halászatra, 5,5 milliárd a szénbányászatra és egymilliárd körül a fuvarozásra – a vasutat leszámítva.
A trend tehát nem csökkenő; érdekes, hogy a támogatások egyre nagyobb hányada úgynevezett horizontális jellegű, ilyen például a környezetvédelemmel összefüggő segítség. Elvileg ez nem ütközik bizottsági ellenállásba, annak azonban már kevésbé örülnek, hogy a környezetvédelmi jellegű szubvenciók négyötöde a szigorodó előírások, súlyosabb adók alóli átmeneti kivétel.
Az új tagállamok közül – a GDP százalékában mérve – Magyarország (1,26), Lengyelország (1,47) és Málta (3,1) nyújtotta a legtöbb támogatást, Prága (0,41), Vilnius (0,39) és Tallinn (0,39) viszont nem nyúlt mélyen a zsebébe. (Az újak esetében még nem áll rendelkezésre a fuvarcégeknek adott támogatások összege.) Neelie Kroes azt szorgalmazza, hogy a nagyobb cégeknek nyújtott kedvezményeket az állam inkább hatékonyabb szabályozási mechanizmusokkal váltsa fel. Emellett Brüsszel azt szeretné, ha inkább az innovatív, kisebb cégek jutnának állami mentőkötélhez. Ebből a teljes nemzetgazdaság hasznot húzhat és nagy előnye, hogy egyáltalán nem jár piactorzító hatással, szemben például egy multinak juttatott támogatással, ahol ráadásul gyakorta nem mutatható ki a rászorultság.
Gordon Tamás