Az Európai Bizottság (EB) eredeti terve szerint a 2007 és 2013 közötti költségvetési ciklusban 14,93 milliárd euró jutna az Európai Unió büdzséjéből szomszédságpolitikára – mondták el a European Journalisme Centre és az EB által szervezett, Brüsszelben és Varsóban tartott konferencián. A jövőre végződő jelenlegi költségvetési időszakban összesen 8,4 milliárd eurót szánt Brüsszel erre a célra, amiből 5,3 milliárd euró a déli szomszédokra szakosodott MEDA programból származott, 3,1 milliárd eurót pedig a keleti szomszédokra koncentráló TACIS program keretében osztottak szét. A bizottság következő hét évre vonatkozó javaslatát még szentesítenie kell az egyelőre a költségvetés egészének elfogadását blokkoló Európa Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is, és bár a legutóbbi csúcstalálkozón nem ez a tétel okozta a bukást, de így is csupán tervezetről lehet beszélni.
A szomszédságpolitika újrafogalmazásának és megújításának szükségszerűsége egyértelműen következik az Európai Unió tavaly májusi bővítéséből, ezzel ugyanis jelentősen módosult az országcsoport geopolitikai pozíciója és nem utolsósorban számos új szomszéddal lett gazdagabb az EU.
A közös szomszédságpolitika az EU határaihoz közel elhelyezkedő, de csatlakozási kilátásokkal nem rendelkező országokra terjed ki, azaz a 2007-es belépésre váró Bulgárián és Románián kívül Horvátország és Törökország sem tartozik a hatálya alá. Jelenleg a szomszédságpolitika fókuszában hat kelet-európai ország és tíz közel-keleti, illetve észak-afrikai állam található, de külön meg kell említeni a stratégiai partnerként kezelt Oroszországot is.
A szomszédságpolitika alapjának tekintett stratégiai tanulmányt tavaly dolgozta ki a bizottság és 2004-ben elkészült az első hét országspecifikus akcióterv is. Ez utóbbi dokumentumok a közös szomszédságpolitika legfontosabb eszközei, amelyek a politikai, gazdasági és intézményi átalakulással kapcsolatban fogalmaznak meg konkrét elvárásokat és határidőket. A tervek szerint az idén további öt akcióterv készül. Gazdasági szempontból az akciótervek a szomszédos országokban követett gazdaságpolitikának és szabályozási környezetnek az EU-normákhoz való közelítését jelentik, de szólnak a határokon átnyúló közlekedési, telekommunikációs és energiahálózatról, illetve a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó együttműködésről is.
A szomszédságpolitika súlypontjainak definiálását eltérően képzelik el a különböző tagországok. A mediterrán térség országai, Spanyolország, Franciaország vagy Olaszország inkább a déli szomszédokra figyelnek, míg a Németország, illetve a keleti tagállamok – így Magyarország is – a kelet-európai országokra gondolnak, ha a szomszédságpolitikáról van szó. A keleti határokon a speciális helyzetben levő Oroszországon túl kiemelkedő politikai és gazdasági jelentősége van Ukrajnának, de a Belarusszal, illetve Moldovával való kapcsolatok javítása is egyike az EU prioritásainak.
Kolozsi Pál