Az Európai Unió országaiban zajló demográfiai folyamatok miatt 2010 és 2030 között 20 millió fővel csökkenhet a 25 tagú közösségben a foglalkoztatottak száma – áll az Európai Bizottság bevándorlásról, integrációról és foglalkoztatásról szóló anyagában. Bizonyos szektorokban már ma is munkaerőhiány van, és a jövőben csak erősödni fog ez a tendencia.
Az Eurostat adatai szerint 2003 januárjában a bevándorlók a 25 tagország teljes lakosságának 3,5 százalékát tették ki, és a 2003-ban feljegyzett 1,9 milliós népességnövekedésből 1,7 millió volt a nettó migráció hatása. Brüsszeli becslések szerint 2005 és 2025 között az EU lakossága 13 millióval nő majd, elsősorban a bevándorlóknak köszönhetően, ugyanis 2010 után az elhalálozások száma a tagállamok összességében meg fogja haladni a születések számát.
A fontosabb európai uniós dokumentumok közül a társadalmak elöregedésének gazdasági hatásaival a lisszaboni stratégia foglalkozik részletesebben. Az EU versenyképességének javítását célul kitűző tervezet szerint a migráció egyike a lehetséges megoldásoknak, de nem tekinthető az egyetlen járható útnak, ugyanis először az EU-állampolgárok, illetve az EU-ban már rezidens harmadik országbeli állampolgárok nyújtotta munkaerő-kínálatot kell felhasználni.
Az EU 1999-ben kezdett bele egy átlátható közösségi migrációs politika kidolgozásába, és bár a tagállamok számos kérdésben – mint például a családegyesítésre, a hosszú távú tartózkodásra, illetve a diákok és kutatók fogadására vonatkozó kérdésekben – megegyeztek, mégsem sikerült egységes európai bevándorlási politikát kialakítani. A bizottság szerint most van itt az ideje, hogy újrakezdődjenek a tárgyalások, és ennek jegyében Brüsszel januárban be is mutatott egy tervezetet a többi európai intézménynek, a tagállamok képviselőinek, illetve a civil szervezeteknek. A tervezet nem szorgalmazza a határok megnyitását, sőt kitart a 2004-es hágai program azon alapelve mellett is, miszerint a harmadik országból érkező munkavállalók kérdésének kezelése a tagországok hatáskörébe tartozik.
