Tavaly decemberben írták alá az Európai Unió és Izrael közötti együttműködési megállapodást, amely szélesebb körű és magasabb szintű együttműködést tesz lehetővé, mint a Moldáviával, Ukrajnával, Marokkóval, Tunéziával és Jordániával korábban aláírt szerződések. Európa az izraeli cégek, kutatók és diákok előtt egyaránt nyitottabbá válik, és Izrael a Galileo műholdprogram teljes jogú tagja lesz. A megállapodás a kormányzati munka más területeire is kiterjed, többek között az antiszemitizmus, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a nőkereskedelem elleni harcra is.
Az európai szomszédsági politika jegyében született megállapodások a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésével erősítik az unió biztonságát, a gazdasági eszközök így gyakran politikai célokat is szolgálnak. Elemzők emlékeztetnek, hogy Törökországban az EU által kilátásba helyezett szankciók hatására törölték el a halálbüntetést és léptettek életbe jelentős alkotmányos reformokat. Izrael a jelenlegi megállapodás keretei között vállalta, hogy lépéseket tesz a palesztin állam jövőbeli megteremtése érdekében, és hogy részt vesz a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemben. Ez az első alkalom – hangsúlyozzák az unió politikusai –, hogy a zsidó állam aláírt egy ilyen tartalmú nemzetközi szerződést. Európa ezáltal a közel-keleti békefolyamatban is fontosabb szerephez juthat, ami jelentősen növelné a brüsszeli politika presztízsét.
A megállapodás Izraelt a kutatás-fejlesztés és a népjóléti politika terén állítja a legnagyobb kihívás elé. A büdzsé k+f tételeit az izraeli kormány jelentősen megkurtította, ami meglehetősen megnehezíti az uniós programokban való részvételt. Hasonló problémák léphetnek fel a jóléti állam intézményeinek megteremtése és a szegénység elleni küzdelem területén, de szakértők szerint az izraeli kabinetnek mindenképpen ki kell aknáznia a megállapodással megnyíló lehetőségeket.
Csaba Ferenc