A vállalati pénzügyi jelentésekbe és a tőzsdékbe vetett hit romokban hever, és ha nem állítjuk vissza gyorsan a bizalmat, beruházások, munkahelyek vesznek el, és lelassul a gazdasági növekedés, valamint a piacgazdaság működésének alapjai kerülhetnek veszélybe – indokolta Frits Bolkenstein, a brüsszeli bizottság belső piacért felelős biztosa a vállalati könyvelést és a könyvvizsgálók tevékenységét egyaránt szigorító direktívatervezetet. Ezt az úgynevezett közös döntéshozatali mechanizmus keretében jóvá kell hagynia mind az Európai Parlamentnek, mind a miniszterek tanácsának, így a tervezet várhatóan a jövő év közepén válhat törvénnyé, és attól számítva másfél év múlva minden tagállamban kötelező lesz az alkalmazása. A kezdeményezés keményebb követelményeket támaszt, erősíti a könyvelési etikát, egyúttal az uniós auditor cégek tulajdonviszonyaira és vezetésére vonatkozó néhány szükségtelen korlátozást eltöröl, és enyhülhetnek az unión kívüli működés akadályai is – állítja a biztos.
Magyarországon azon kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni, amelyek nettó árbevétele az adott évet megelőző két esztendőben meghaladta az 50 millió forintot. Emellett erre törvényi kötelezettségük van a pénzintézeteknek, valamint a tőzsdei társaságoknak és a külföldi cégek magyarországi fióktelepeinek is.
A bizottsági tervezet szerint a könyvvizsgálók könnyebben ellenállhatnak az általuk auditált vállalatok vezetésétől származó esetleges nyomásnak, mert a vizsgált vállalatoknál független könyvvizsgáló bizottságok működnek majd, és ezek kizárólag az auditorokkal kommunikálnak – vagyis az auditoroknak megtiltják, hogy szerepet vállaljanak az adott cég vezetésében, így nehezítve meg az összejátszást. A független bizottságnak joga lesz a könyvvizsgáló kiválasztása és tőzsdén jegyzett vállalatok esetén kötelessége lesz a kiszemelt auditor jóváhagyását kérni a részvényesektől. Ha a bizottság le akarja váltani a könyvvizsgálót, meg kell indokolnia döntését az ország könyvvizsgálókat felügyelő hatóságának is. Az auditor teljes felelősséggel tartozik az adott vállalatcsoport mérlegéért, így kötelessége a csoporton belül működő esetleges többi könyvvizsgáló munkájának áttekintése és dokumentálása. Az átláthatóság növelése érdekében az auditoroknak saját magukról is jelentést kell közzétenniük, amelynek különösen nemzetközi hálózatukra és az egyéb tevékenységeikre kell kitérnie.
Másrészről a direktíva a tagállamokban az auditorok felügyeletére teljesen független felügyeleti szerveket hoz létre, ami azt jelenti, hogy megszűnik a könyvvizsgálók úgynevezett önszabályozása. A felügyeletnek az országa területén bejegyzett auditor cégek tevékenységéért teljes felelősséget kell vállalnia, tehát az unió egész területére kiterjesztheti jogkörét, de ez esetben természetesen a többi állam törvényei szerint kell eljárnia. A felügyeletek nemcsak egymással működnek együtt, hanem az unión kívüli országok azonos szervezeteivel is, aminek nem titkolt célja, hogy az USA és az EU között az eltérő könyvelési szabványok közepette is szorosabbá váljon az együttműködés.
Az EU kötelezi a nem uniós auditorokat is, hogy regisztráltassák magukat minden olyan uniós országban, ahol tevékenységet folytatnak. A bizottság javaslata szerint a tőzsdén jegyzett uniós társaságoknak hétévente kellene lecserélniük könyvvizsgálóikat, vagy ötévente a könyvek auditálásáért felelős cégnél új szenior partnert kellene választaniuk.
Bana Péter