A közös alaptörvény tervének támogatottsága jelentősen nőtt a kormányközi konferenciát (IGC) közvetlenül megelőzően mért 67 százalékhoz képest, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek több mint kétharmada attól tart: alkotmány híján megbénulhatnak az európai intézmények. Ezért 62 százalékuk szeretné, ha kormányuk hajlandó lenne engedményeket tenni a megállapodás érdekében, 59 százalék pedig úgy véli, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek szeretnék elmélyíteni együttműködésüket, ne kelljen bevárni a többieket.
A 25 országra kiterjedő közvélemény-kutatásban a válaszadók döntő többsége (77 százalék) egyetértett azzal, hogy az alkotmányra szükség van. A legnagyobb (több mint 80 százalék) az alkotmány támogatottsága Magyarországon, Belgiumban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Luxembourgban, Portugáliában, Cipruson, Litvániában és Szlovéniában. A legkisebb a támogatottsága a svédeknél (58 százalék) és a briteknél (51 százalék).
A népesség kevesebb mint 15 százaléka ellenzi az alkotmányt 16 országban, ennél többen – 23–30 százalék – Ausztriában, Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban vannak ellene.
Azt, hogy az alkotmány érdekében nemzeti engedményeket kell tenni, 18 országban a lakosok több mint fele, hat országban pedig relatív többsége vallja. A 25 ország közül egyedül Szlovéniában vannak többen azok, akik ellenzik a nemzeti kompromisszumokat.
A bővített EU közvéleményének 67 százaléka érzi úgy, hogy alkotmány hiányában megbénulhat az EU-intézmények működése, ugyanakkor az EU jelenlegi és jövőbeni polgárainak csupán negyede vallja magát jól tájékozottnak ebben a kérdésben. Az emberek legnagyobb része a hazai országos televízió- és rádiócsatornáktól várja a tájékoztatást.
