A szabad munkavállalást átmeneti időszakhoz kötő csatlakozó országok a jelentős kereseti különbségekre hivatkoznak. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium becslései szerint Magyarországról 70-120 ezren keresnek majd munkát az Európai Unió tagállamaiban, ez nem jelent lényeges átrendeződést a magyar munkaerőpiacon - írta a Magyarország.hu.
A Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok kiadványban közölt táblázatból kiderül, hogy a jelenlegi európai uniós tagországokban a minimálbérek valóban lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. Így például Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak mint Magyarországon. Ezekben az országokban 2002 januárjában például 406, 473, illetve 516 euró volt a legkisebb bér. Hollandiában 1 207 euró, Belgiumban 1 163, Franciaországban 1 126, Nagy-Britanniában 1 124, Írországban 1 009 euró, míg Luxemburgban 1 290 euró a minimálbér. Több más országban, mint például Németországban, Ausztriában nincs országosan kötelező legkisebb bér, a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák.
A többi csatlakozó országban is meglehetősen alacsony még a legkisebb kereset. Szlovákiában például a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt a táblázat szerint. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér.
