Az Agenda 2000 az európai bizottságnak az unió erősítésére és bővítésére vonatkozó, 1997-es terve a növekedésre, a versenyképesség és foglalkoztatás növelésére, az alapvető politikák modernizálására, az EU bővítésére. Az Európai Tanács berlini ülésén (berlini csúcs) 1999-ben elfogadott megállapodás fő fejezetei a középtávú (2000–2006) pénzügyi előirányzat, a közös agrárpolitika, illetve a strukturális politika reformja, továbbá a bővítés témakörei. Előirányozza az ártámogatási intézkedések további mérséklését, több közvetlen támogatással való helyettesítésüket, s ezt koherens, integrált vidékfejlesztési politikával egészíti ki.
Alapárnak nevezik a prémiumok meghatározásának az alapját vagy a piaci stabilitás megteremtésének az eszközét, amely referenciaalapot szolgáltat az intervenciós intézkedésekhez. Megállapítása a juh-, a kecske- és a sertéshús, illetve a cukor (cukorrépa) esetében hasonlóan történik, mint az irányár esetében. A juh- és kecskehús alapárát szezonálisan kiigazítják.
Belépési ár vonatkozik az uniós termelők védelmében az EU-ban nagy mennyiségben termelt zöldség- és gyümölcsfélékre, illetve a szőlőmustra meghatározott időszakban (szezon). Amennyiben az importár a – meglehetősen magas – belépési ár alatt alakul, az importot pótvámmal terhelik. A belépési ár megakadályozza, hogy importtermékek árasszák el a közösség piacát. Hasonló, de kevésbé szigorú rendszert alkalmaznak a gabona, rizs, fehér cukor, olívaolaj, fehérje növények, tej és tejtermékek, sertéshús, baromfihús, tojás és vetőmag esetében.
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) biztosítja a KAP finanszírozását. Garancia osztálya közös piaci szervezetekkel kapcsolatos kiadásokat, például az agrárpiacok szabályozását szolgáló intervenciós intézkedéseket, harmadik országokba irányuló export támogatását és bizonyos vidékfejlesztési támogatásokat finanszíroz. Az elmaradott területekre – ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU-átlag 75 százaléka – irányuló vidékfejlesztési támogatásokat az orientációs osztály finanszírozza, minként az unió LEADER elnevezésű vidékfejlesztést elősegítő támogatásait is.
Az export-visszatérítés az unióban az exporttámogatás alapvető formája, célja a közösségi ár és a világpiaci ár közötti különbség áthidalása, lehetővé téve, hogy a közösségi termelők versenyképes áron léphessenek a világpiacra. Mértékét a európai bizottság határozza meg adott időszakra vagy pályázat során alakítják ki. A támogatást igényelni kell, ehhez exportengedély szükséges. Export-visszatérítésre a következő szektorokban van lehetőség: gabona, rizs, cukor, izoglükóz, olívaolaj, bizonyos friss és feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, bor, tej, marha- és borjúhús, juh- és kecskehús, sertéshús, tojás és baromfihús.
Intervenciós árral garantálja az EU a termelők megfelelő szintű jövedelmét, hasonlóan az alapárakhoz. Amennyiben az EU-ban a kínálat meghaladja a keresletet és a piaci ár elmarad az intervencióstól, ez meghatározott feltételek mellett hatósági beavatkozást, intervenciót vált ki. A piac stabilizálása érdekében az unió megfelelő intézményeken keresztül a felesleget felvásárolja. Intervenciós árat valamennyi gabonafajta, a rizs, a fehér cukor, a vaj, a soványtejpor, a marha- és borjúhús, valamint gyümölcs és zöldség esetében határoztak meg.
A piactámogató intézkedések alapja egyes termékeknél az irányár, bár elnevezése bizonyos termékek esetében ettől eltérő is lehet. Évente adott minőségű termékre állapítják meg. Lényegében az a hivatalosan optimálisnak tekintett ár, amelyet a termelőnek a termékéért (plusz szállítási költség a fogyasztási területig) meg kellene kapnia.
