Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az interjú megjelenését követő napokban már valószínűleg megkezdődik a támogatási szerződések megkötése a nyertes pályázókkal. Milyen tanulságokat lehet leszűrni az eddig feldolgozott pályázatokból?
- Összesen 1159 érkezett be, csaknem 26 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázatok közül 307 a mezőgazdasági beruházásokhoz, 251 az élelmiszer-ipari fejlesztésekre, 601 pedig a vidéki infrastruktúra fejlesztésére igényelt támogatást. Természetesen az utóbbi területről kérték a legtöbb, összesen 10 milliárd forint körüli szubvenciót, azonban az élelmiszeripar részéről beérkezett igények is jelentősek, mintegy 9 milliárd forintra rúgnak, azok esetében ugyanis magasabb, projektenként akár a 100 millió forintot is elérheti a támogatás nagysága. A fennmaradó 6-7 milliárd forintot a mezőgazdasági beruházásokhoz kért támogatások teszik ki. A pályázatok feldolgozása folyamatban van, az eddigi tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy mintegy 40 százalékuk elfogadható, támogatásra jogosult lesz.
- Hogy állunk ezzel az aránnyal a többi tagjelölt országhoz képest?
- Ez nagyon jó arány, és a pályázatok számát tekintve is elégedettek lehetünk. Bíztunk abban, hogy bár később indul a program, mint más tagjelölt országokban, hatékony tájékoztató kampányunk eredményeként sok pályázó lesz majd. Hamarosan nálunk is beindul a támogatások kifizetése, így annak ellenére, hogy a többi tagjelölt ország hamarabb kapta meg az erre vonatkozó akkreditációt, gyakorlatilag nincsenek előrébb, mint Magyarország. Az indulással mindenütt gond van, például Szlovéniában is egy évet vett igénybe az uniós akkreditációt megelőző auditálás, amely nálunk gyakorlatilag két hét alatt megtörtént. Reméljük, hogy az EU véleménye - és a tapasztalatok - szerint is jó a magyar SAPARD-rendszer. Ez a záloga annak is, hogy gyorsítani tudunk a támogatások igénybevétele - lehívása - terén.
- Azaz a 2000. és 2001. évi források után talán ki tudjuk használni a 2002-es évre vonatkozókat, illetve a 2003-as támogatásokat is?
- Egyelőre csak a 2000-es és a 2001-es pénzügyi megállapodások vannak aláírva, s mivel a SAPARD minden évben csaknem 13 milliárd forint támogatási keretet biztosít, ez körülbelül 26 milliárd forintot jelent. Ebből előreláthatóan 10 milliárdot kötnek le a már benyújtott pályázatok, a már említett 40 százalékos megfelelési arány mellett. Elő van készítve a 2002-es megállapodás, és alá lehet írni a 2003-ast is, ehhez a magyar költségvetés biztosítja a társfinanszírozáshoz szükséges összeget. Meg kell azonban tapasztalni az érdeklődés arányát. A tavaly beérkezett pályázatok 26 milliárdos támogatási igénye mögött már körülbelül 75 milliárd forint értékű projekt terve van.
- Mi segít a folyamatok felpörgetésében?
- Nagyon fontos a tájékoztatás, s Magyarországon a finanszírozásba bekapcsolódni kész bankrendszer működik, ami szintén nem elhanyagolható körülmény, mivel a SAPARD utófinanszírozás alapján működő program, esetenként tehát átmenetileg valakinek meg kell hiteleznie a projekteket. Jó üzenet számunkra, hogy egyetlen, banki fogadókészség hiányára vonatkozó panasz sem érkezett a pályázóink részéről. A pályázókat eddig is finanszírozó bankok ugyanis felismerték azt a lehetőséget, miszerint a SAPARD vissza nem térítendő támogatása révén stabilabbá válhat eddigi partnerük. Magának a banknak is érdeke, hogy partnere a támogatással a piacon erősebb, versenyképesebb legyen. A SAPARD-pályázatok elkészítését segíti, hogy Magyarországon már évek óta működik pályázat- alapú nemzeti agrártámogatási rendszer. Tehát az érintettek bizonyos rutinnal már rendelkeznek, ezt kell továbbfejleszteni az unió által nyújtott támogatásért folyamodó pályázatok szakszerű elkészítéséhez. Egyébként sok olyan tanácsadó működik ebben a szférában, akik eddig is el tudták igazítani a pályázókat és felkészültek az uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatokra is.
- Az agrártárca azon munkálkodik, hogy egyszerűsítse, illetve kibővítse a SAPARD pályázati rendszerét Magyarországon. Mire vonatkozik ez, illetve milyen új támogatási célok kerülhetnek be és mikortól a rendszerbe?
- Várhatóan megszűnik az önkormányzatok jelzálogadási kötelezettsége, és a SAPARD-program pontozásában is el kívánja érni a szaktárca a minél teljesebb szektorsemlegességet a versenysemlegesség érdekében. Ezen túl cél a támogatás arányának a növelése is, hogy minden egyes projektre legalább 50 százalékos támogatást lehessen biztosítani. Meg is van az esély erre, ám ehhez még módosítani kell a SAPARD-tervet. A mezőgazdasági beruházások esetében a támogatás alapfeltétele a gazdasági életképesség, amelynek definíciója az egy főre jutó mintegy 300 ezer forint mérleg szerinti eredmény. Mérlegre nem kötelezett vállalkozások esetében ez a küszöb évi 3 millió forint árbevétel. Ezeket is szeretnénk csökkenteni vagy más mutatót beiktatni. Vannak persze olyan elemei a programnak, amelyeken nem lehet változtatni, ilyen például az üzleti terv elkészítése. Az egyszerűsítéssel kapcsolatos egyeztetéseken túl az új támogatási célok akkreditációja is elindult már, május végén, nyár elején ezekre is lehet majd pályázni. Azaz a szakképzés, az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztésének, a termelői csoportok felállításának és működtetésének a támogatására, s új cél a falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése is.
- Mire hívná fel a pályázók figyelmét a pályázat írása előtt?
- A pályázóknak az üzleti terv összeállítása okozta és okozza a talán a legtöbb nehézséget. Ez érthető is, hiszen ennek is olyannak kell lenni, mint ha egy hitelszerződést alapozna meg, bár a SAPARD esetében nem hitelről van szó, hanem vissza nem térítendő állami támogatásról, de ennek ugyanúgy feltétele, hogy a kérelem megalapozott legyen. Annak érdekében, hogy az üzleti terv elkészítéséhez további segítséget nyújtsunk a pályázóknak, a SAPARD Hivatal honlapján - bár már most is van az egységcsomagjainkban üzleti terv kitöltéséhez segédlet - hamarosan elérhető lesz egy olyan letölthető segédszoftver, amely a pénzügyi táblázatok összeállításához ad segítséget. Elérhető lesz konkrét mintapélda is, amely az egyes táblázatok összefüggéseit mutatja be és segítségével nyomon lehet majd követni az üzleti terv összeállításának a részleteit.
- A tervek szerint az idén nyáron összevonják Kifizető Ügynökséggé a SAPARD Hivatalt és az Agrárintervenciós Központot (AIK). Ki lesz a vezetője: ön vagy Rieger László, az AIK elnöke?
- Biztosan a legrátermettebb személy. Mi nagyon jó kollegiális kapcsolatban vagyunk, korábban dolgoztam az AIK-ban is. Itt azonban nem is rólunk van szó, hanem arról, hogy célszerű egy olyan intézményrendszert kialakítani, amelynek révén egy helyen lehet elvégezni a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. Ma a minisztériumnak több végrehajtási intézménye van. A falugazdászok besegítenek a földművelésügyi hivatalokban, a végrehajtási láncba tartozik az AIK vagy a SAPARD Hivatal, végső soron a regionális vidékfejlesztési irodák is. Az lenne a kívánatos, hogy a minisztérium mint tervező, törvényhozó, szabályozó, a programozásért felelős hatósági szerepkört töltse be. A végrehajtási funkció leválasztása és egy egységes végrehajtói intézményrendszer létrehozása helyes döntés a tárca részéről. Mivel a SAPARD Hivatalt az uniós garanciaalap szabályai szerint akkreditálták, célszerű a kifizetés, könyvelés, belső ellenőrzés során már akkreditált és közösen hasznosítható egységeit, eljárásrendjét valóban közösen használni. Az EU pályázatos támogatási rendszert működtet, a garanciaalap tekintetében viszont jogosultság alapján normatív a rendszer. Létre kell hozni tehát egy olyan szervezetet, amely el tudja bírálni, hogy a pályázatokon túl a jogosultság alapján kinek mi jár. Ehhez van szükség a módszertanra, azaz az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerre (IIER) - amit alkalmazni kell -, illetve intézményként a Kifizető Ügynökségre.
