Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élelmiszeripar GDP-ből való részesedése csökkent az elmúlt időszakban - a működő vállalkozások száma is 1,7-1,8 ezerrel, 8,2-8,3 ezerre csökkent a korábbihoz képest -, aránya azonban ma is 3,5-4 százalék. Bruttó termelési értéke csaknem 2000 milliárd, éves forgalma 2300 milliárd forint, az exportból 7-8 százalékkal részesedik, s termékeinek csaknem felét az Európai Unióba exportálja. A szakágazat termelésének legalább háromnegyedét a nagy és közepes vállalkozások adják.
Főként ezek közé tartoznak azok a cégek, amelyek az elmúlt időszakban hozzávetőleg 1000 milliárd forint értékű beruházást végrehajtva nem dolgoznak általában hét évnél idősebb gépekkel, mivel fenti összeg háromnegyedét fejlesztésre, berendezésekre, gépekre költötték. Ezek a cégek tehát versenyképesek, de a magyarországi élelmiszeripar versenyképessége is jobb, mint az EU 15 tagállamáé - vélik az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szakértői. Arra alapozzák ezt, hogy míg a bruttó kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya az uniós esetében átlagosan 22,4 százalék volt 2000-ben, Magyarországon ennél jóval nagyobb, és 2001-ben is maradt a fölény. Adataik szerint az EU-ban csak a szigetországban jobb a helyzet, mint Magyarországon. Az agrártárca részéről ugyanakkor a kis- vállalkozásokkal is kalkulálva úgy vélik, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások uniós megfeleléséhez is legalább 120-140 milliárd forint kellene. Utalnak is rögtön a SAPARD-programra és más, már a csatlakozás utáni uniós forrásokra, de rezignáltan azonnal hozzá is teszik: a versenyképességhez ennél sokkal többre lenne szükség.
Mivel a mezőgazdasági termékek mintegy négyötöde az élelmiszer-ipari feldolgozást követően jut el a fogyasztókhoz, az alapanyag-termelő mezőgazdaság nagymértékben függ az élelmiszeripar állapotától. Az iparágban a gondok az alacsony jövedelmezőségből adódnak - hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. Élelmiszer-ipari Elemzések Központja igazgatója. Alátámasztják ezt az ÉFOSZ adatai is: az élelmiszer-ipari nyereség árbevétel-arányosan alig 30 százaléka az iparénak, ezért - véli Fórián - az élelmiszeripar nem tudja megvalósítani még a fenntartó beruházásokat sem, nemhogy a fejlesztéseket.
Az unióban mindenesetre 26 ezer vállalkozás működik az élelmiszeriparban, Magyarországon pedig ennek csaknem a harmada. Akár már ebből is következhetne, hogy a csatlakozás után sok apró cég törvényszerűen ellehetetlenül, ha nem találja meg a továbbélés feltételeit, bár mások avetítés alapjai. A hús-, a baromfi-, a tej- és a malomiparban, de a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás terén és a borágazatban mindenesetre tőkehiányosak a kis- és közepes méretű vállalkozások, s nem felelnek meg több - például élelmiszer-biztonsági, higiéniai - előírásnak sem. Pedig amennyiben a hiányosságok az uniós csatlakozásig nem szűnnek meg, az a mintegy ezer érintett cég működését is kockára teszi.
